Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 23. szerda, az Országgyűlés 6. napja - Az ülés megnyitása - A Kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
225 mellett síkraszállt, hogy az ellenzék autonóm módon fogalmazhassa meg a maga érveit, anélkü l, hogy ilyen vagy olyan minősítéseket kapjon, ami nem a dolog lényegével, nem a mondanivaló lényegével függ össze. Ebből azonban véleményem szerint ne következzen az a gyakorlat, hogy kategorikus imperatívusszá válik egyfajta magatartás, és ebből egy olya n következtetést vonunk le, hogy akkor egyetlen olyan képviselői hozzászólás hangzott el tegnap délután, amelyik valóban jogot tarthat arra, hogy annak minősüljön. Ezt a demokratikus játékszabályt valahogy tartsuk be úgy, hogy a másik véleményében keressük azokat a pozitív elemeket, amelyek ebben a rendkívül nehéz helyzetben kormányt és ellenzéket egyaránt képessé tesznek arra, hogy az országot kivezessék ebből a helyzetből. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Csépe Béla képviselőtársunk, Kereszténydemokrata Néppárt. Átadom a szót. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én a Kormány feladatát ahhoz hasonlítanám, aki elindul – mert el kell indulnia – , hogy megölje a hétfejű s árkányt. Az eddig elhangzottakkal kapcsolatban nagyon röviden. Elhangzott a délelőtt folyamán, hogy ezt a kormányprogramot itt a szemközti padsorból Grósz Károly programjához hasonlították. Engedjék meg, hogy ezt enyhén szólva színtévesztésnek tartsam. (De rültség és taps.) Szintén méltánytalannak tartom azt, hogy több hozzászóló ezt a kormányprogramot nem tartja kormányprogramnak. Ezzel kapcsolatban az a szerény megjegyzésem, hogy ha valaki a narancsra azt mondja, hogy alma, azért még az narancs marad. Szin tén méltánytalannak tartom azt a tegnap elhangzott kritikai megjegyzést, hogy nem lát a hozzászóló garanciát a miniszterek személyében arra, hogy ez a program végrehajtásra kerüljön. Ezzel kapcsolatban meg szeretném jegyezni, hogy ha valaki a hétfejű sárká ny legyőzésére indul, akkor nem lehet garanciát kérni, hanem akkor vagy bízni abban, hogy sikerül, vagy pedig ellene drukkolni. Én szerintem a Fideszfrakció nem drukkol ellene, én ezt nem tételezem fel róla; én a magam részéről minden esetre a bizalomra s zavazok. A kormányprogram gazdasági részével kapcsolatban röviden: mi is érzékeljük azt, hogy óriási probléma van a vállalt feladatok és a szükséges forrás megteremtése között. Azonban a magam részéről, hogy mégis bizalommal vagyok a kormányprogram iránt, főleg a következők miatt teszem. Az államháztartás karcsúsítása jelentős tartalékolást jelent, mivel az eltelt negyven év alatt a közpénzek kezelése rendkívül pazarló és diszfunkcionális volt. Második gondolatom ezzel kapcsolatban, hogy a magánkisvállalko zások, ha megkapják a megfelelő szabályozást és érdekeltséget, olyan húzóágazattá válhatnak, amely igenis előre fog mutatni, és a feladatokat, az itt a kormányprogramban megjelölt igen erős és komoly feladatokat elő fogja segíteni megvalósítani. Ezzel kapc solatban egy kritikai megjegyzésem van: a kormányprogram az adók csökkentő hatását csak nagyon késői, háromnégy éves időszakra prognosztizálja. Véleményem szerint, ha a gazdasági növekedést valóban komolyan vesszük, akkor az adók csökkentő hatásának már j óval korábban jelentkeznie kell. Végül rá szeretnék mutatni két, múltunkkal gyökeresen szakító összefüggésre. A nemzet erkölcsi, szellemi, tudati felemelkedése adja meg igazán az alapját a gazdasági felemelkedésnek is. Továbbá, hogy ehhez nélkülözhetetlen a középkeleteurópai térségnek új, Jalta utáni politikai arculatának a megteremtése.
