Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 23. szerda, az Országgyűlés 6. napja - Az ülés megnyitása - A Kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GLATTFELDER BÉLA: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ)
226 Még egy gondolat, amely akkor jutott eszembe, amikor érzékeltem, hogy itt valamiféle ideológiai vita kezd kialakulni közöttünk. A választási kampány alatt sok helyen látt uk szabad demokrata barátainknak a plakátját, és jólesett olvasni, mely szerint "szabad nép tesz csuda dolgokat". Én ezen a helyen szeretném ehhez az idézethez – amely nyilvánvalóan egy kiragadott idézet – azt az egy szót hozzátenni, ami az eredeti szövegb en is szerepel, és így idézni nagy költőnket: "Lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat." Köszönöm szépen. (Nagy taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérem Glattfelder Béla jegyzőt, hogy ismertesse a következő felszólalók névsorát. GLATTFELDER BÉLA: H ága Antónia, Iván Géza, Mádi László, Tarnóczky Attila, Bretter Zoltán, dr. Szabó Lajos. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Átadom a szót Hága Antónia képviselőtársunknak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Hága Antónia (SZDSZ) HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ) Ti sztelt Ház! A legnagyobb számú magyarországi kisebbség soraiból jöttem, azért, hogy a cigányság érdekeit szolgáljam, úgy, mint cigány, és úgy, mint pedagógus. Talán ez indokolja, hogy különös érdeklődéssel olvastam a 2. számú mellékletet, mely a gyermek- é s ifjúságvédelem feladatait fogalmazza meg javaslatok formájában. A célkitűzések címszó alatt a következő olvasható: A saját családi, etnikai és egyéb természetes környezetében veszélyeztetett vagy onnan kikerült fiatalok emberhez méltó nevelése, ellátása, és mindennemű őket megillető jogainak, érdekeinek képviselete. Ezzel kapcsolatban a következő kérdések fogalmazódtak meg bennem. Mit jelent az a fogalom, hogy a természetes környezetében veszélyeztetett? Nem pontosan az a jó, hogy az a természetes környez et megvan a gyerek számára? Kikre értelmezi, mely etnikumra, hogy az etnikai környezetében lehet veszélyeztetett egy fiatal? Én például etnikai környezetemben soha nem éreztem magamat veszélyeztetettnek. Úgy gondolom, hogy etnikailag akkor lehet veszélyeztetett valaki, ha etnikai környezetéből erőszakosan kiragadják. Továbbmenve. Mit takar a következő mondat: alapvető jogi eszközök? A felnevelő családhoz való emberi jog magas szinten való deklarálása. Remélem , hogy a kérdésre nem a 2. pontban fogalmazódik meg a válasz, mely szerint új családjogi törvény kidolgozása, mely messzemenően figyelembe veszi a nevelési helyzetükért vétlen fiatalok érdekeit, és azokat nem rendeli tartósan alá a vérségi kapcsolatra szűk ített szülőgyermek jogviszonynak. Ha a 3. pontot elolvassuk, ebben az árvaszékeket bírói hatáskörrel ruházzák fel. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, mi a garancia arra, hogy a bírói hatáskörrel felruházott árvaszékek figyelembe veszik az etnikai mássággal járó erkölcsi és családi érdekeket és értékrendeket? Félek attól, hogy a gyermekek és a család feje fölött egy erősebb, törvényesített és egy gyengébb, kiszolgáltatottabb értékrend fog összecsapni. Engedjenek meg egy költői kérdést: vajon melyik lesz a gy őztes? A felsorolt három pont logikájából az is következhet, hogy az etnikai másság veszélyeztetettségi tényezőként is felfogható. Tisztelt Ház! Feltételezem, hogy a melléklet kidolgozói nem ismerték Mária Terézia, felvilágosult uralkodónk ifjúságvédelmi r endelkezéseit, s így ez a gondolatmenet csak véletlenül vonható párhuzamba nagy királynőnk intézkedéseivel. Mária Terézia ugyanis úgy gondolta egy hazai etnikai kisebbségünk beilleszkedési problémáit megoldani, hogy a gyermekeket elvette a szülőktől, és ne velésüket a többségi néphez tartozó családokra bízta.
