Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 23. szerda, az Országgyűlés 6. napja - Az ülés megnyitása - A Kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
201 is megkóstolhatták a gumibotozást, a rendőri intézkedés "gyönyöreit". E zért szükségesnek tartom, hogy az immár szabadon választott Parlament tegyen valamit azokért az emberekért. Országszerte óriási várakozással tekintenek a mi Országgyűlésünkre, ami azt jelenti, hogy most már magukénak vallják. Az előző Parlament és Kormány lelkiismerete mintha felébredt volna, amikor látták, hogy fogyatkozik az idejük. Az utolsó, március 14i ülésükön tettek néhány lépést a politikai áldozatok ügyében. Lényegében megtörtént az áldozatok megkövetése, a fogságban töltött időt elismerték a nyug díj kiszámításánál. A rendelkezések azonban átgondolás nélkül, kapkodóan születtek. A fogvatartottak különböző kategóriái nem azonos értékű nyugdíjbeszámításban részesültek. Mindezeket az új Kormánynak kell összhangba hoznia. Az előző Parlament az áldozato k anyagi kártérítési jogosultságát is elismert – hiszen erre az Alkotmány is kötelezte – és felszólította kormányát, hogy erre vonatkozó törvénytervezetét nyújtsa be. Ez sem történt meg, így ez a feladat is az új kormányra hárul. Az első feladat az áldozat ok számának pontos megállapítása, valamint a bent töltött időé is – mert csak ezek birtokában állíthatjuk össze az anyagi igényeket. Az emberközpontú programnak arra is ki kell terjednie, hogy helyreállítsa mindazok anyagi igényét, helyzetét, akik szabadul ásuk, illetve hazatérésük után is elnyomottak, megbízhatatlanok voltak, nem juthattak képességeiknek megfelelő álláshoz, így nyugdíjuk ma ötezer forint körül van. Kérem az új kormányt, hogy az anyagi kártérítés rendezését tűzze napirendre még az első százh úsz nap alatt. Alapelvként a kiesett keresetet kérjük figyelembe venni. Természetesen tudom, hogy tekintettel kell lenni az ország anyagi teljesítőképességére. A viszonylagos sürgősség azért indokolt, mert az áldozatok abban a körben vannak, hogy egyre kev esebben érik meg ezt, az általuk egy életen át várt pillanatot. Bizalommal tekintünk az elé az elgondolás elé, hogy ezeket a tárcákat és főhatóságokat érintő ügyeket egy kéz fogja össze: a miniszterelnök mellett dolgozó tárca nélküli miniszteré. Engedjék m eg, hogy a második gondolatot is kifejtsem – az ellenzék egyik szónokától kölcsönözném. Azt hallottuk, hogy a múltat le kell zárni. Igen. Ezzel teljesen egyetértek. Mi is ezt szeretnénk, de ehhez legalább megközelítőleg be kell gyógyítani azokat a sebeket, amelyek évtizedeken át csak hegedtek, de begyógyulni nem tudtak. Mi nem kívánunk azokkal foglalkozni, akik a sebeket okozták. Nem akarunk újabb sebeket, még ha természetesen nem is lehetne egyenlőségjelet tenni kétfajta seb közé. Mi megnyugvást akarunk, e zért kérjük, hogy a Kormány tegye magáévá ezeket az elgondolásokat, és mi is messzemenő támogatásunkról biztosítjuk Antall József kormányát. (Taps a baloldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm dr. Zimányi Tibor képviselőtársam felszólalását. Következő felszólalónk dr. Kovács Pál képviselőtársam, a Magyar Szocialista Párt részéről. Átadom neki a szót. Felszólaló: Dr. Kovács Pál (MSZP) KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nem kívánom meghökkenteni a burzsoát – senkit sem kívánok meghö kkenteni, amikor ki kell jelentenem, hogy azokkal értek egyet, akik azt állítják: nincs módunkban kormányprogramot tárgyalni, mert nem kaptunk kormányprogramot. (Taps a baloldalon.) Kaptunk valami olyan anyagot, ami tartalmaz kijelentéseket, nagyon népszer ű célokat – de minden mást nélkülöz, amit egy programnak tartalmaznia kellene. A program számomra nemcsak célok megjelölését jelenti, hanem jelenti azoknak az eszközöknek, eszközrendszereknek a megfogalmazását is, amelyekkel ezeket a célokat el lehet érni. Jelent bizonyos rendező elveket, amelyek mentén szerveződik a program – és ez ebből az anyagból hiányzik. Igen nehezen fogadható ez el még irányelvnek is, mert hiszen csak kísérletek történnek bizonyos elvek megfogalmazására. Pedig e tekintetben a Kormány nem lett volna nehéz helyzetben, hiszen a
