Országgyűlési napló - 1990. Az Országgyűlés alakuló ülése
1990. május 2. szerda, az Országgyűlés alakuló ülése - Az alakuló ülés megnyitása - SZŰRÖS MÁTYÁS, DR. a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke: - OSZTER SÁNDOR színművész: - SZŰRÖS MÁTYÁS, DR. a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke:
2 Köszöntöm a határainkon kívül élő magyarság jelenlévő vezetőit, képviselőit. (Taps.) Külön na gy tisztelettel és szeretettel üdvözlöm Varga Bélát, (hosszan tartó taps) a Nemzetgyűlés volt elnökét, hazánk nagy fiát (nagy taps) és a kíséretében lévő volt országgyűlési képviselőket, akik az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek körünkbe. (Taps.) Tiszt elettel köszöntöm a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent vezetőit, képviselőit, (taps) a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit, az alakuló ülés valamennyi kedves vendégét. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Kedves Vendégeink! H ölgyeim és Uraim! A szabad demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai, hatalmi fordulat zajlik, új reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű társadalmi, po litikai változások és folyamatok betetőzésének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a résztvevői, tanúi egy felgyorsult demokratikus menetben. Ami itt történik, minden akadály és nehézség ellenére előremutató és korszerű. Ha jól tudunk élni a lehet őségekkel, ez az út el kell hogy vezessen bennünket a jól boldoguló, szabad, demokratikus Magyarország teljes felépítéséhez, amelyben a nép akarata érvényesül. Ebben a rohanó világban most álljunk meg egy pillanatra, és gondoljunk mindazokra, akiket a kor követelményeiből fakadó hit és szenvedély fűtött, a haza, a nemzet iránti elkötelezettség vezérelt, amikor pártállásuktól, egzisztenciális helyzetüktől függetlenül emelkedett gondolkodással, magatartással és meggyőződéssel lebontói lettek a múltnak, vagy m ár tisztultabb légkörben csatlakoztak a kezdeményezőkhöz, és együtt alaprakói lettek az új Magyarországnak. A fontos az volt - és marad változatlanul, hogy a magyar nép, az ország lakossága vérontás nélkül, békés úton térjen át a demokráciába. Az é rdemosztás a nép feladata és idő kérdésé. Még korai. Konjunkturális érdekek nem sajátíthatják ki a történelem természetes jussát, felelős politikusok nem szenvedhetnek emlékezetkihagyásban. Gondoljunk arra is, hogy az érdem nemcsak a miénk, hiszen szerencs és külső, illetve nemzetközi változások nagymértékben segítették a magyar szándékok valóra váltását. Ugyanakkor arra valóban büszkék lehetünk, hogy hazánk úttörő szerepet játszott azokban a változásokban, amelyek egykét év alatt gyökeresen átalakították K özép- és KeletEurópa politikai arculatát a demokratizálódás jegyében. Széttörtek a diktatúrák betonbunkerei, emléktárgyakká szelídültek a szögesdrótok, de az új rendszer felépítéséhez éppen csak hozzáfogtunk. Ehhez a nagy munkához türelemre, kitartásra és körültekintésre van szükség. Hiszen minden nagy átalakulás megrázkódtatásokkal is együtt jár, emberi sorsokat érint, az egész nemzet életét felbolygatja. Rombolni sokkal könnyebb, mint újat építeni, bármennyire lenyűgöző is volt a régi diktatórikus rendsz er széthullása. Most már előre kell néznünk, mert hátravetett tekintettel nem lehet előrehaladni. Nem beszélve arról, hogy kevesebb az idő, mint a teendő. Jöjjenek most már a munkás hétköznapok! Úgy gondolom, mindenekelőtt nemzeti összefogásra kell töreked nünk. A pluralizmusnak, a szervezeti érdektagoltságnak nemcsak a politikai, hanem az összetartó ereje is létfontosságú, hiszen benne döntően a többségi akarat érvényesülhet, de a kisebbségnek is kijár a megbecsülés. Manapság az állampolgárok legfőbb vágya, hogy mihamarabb véget érjen - még ha alapvetően békés is a feszültségekkel és emberi megpróbáltatásokkal terhes átmeneti időszak. Sok a gond és az aggodalom az emberek körében. A józan érzésű és gondolkodású emberek békességre, megértésre és törvényes ren dre vágynak. Következzék hát a nemzetépítés megfontoltsága, érdemi vita és munka a politikai és gazdasági demokrácia érdekében, amelyben a munkásembernek és a vállalkozónak, az értelmiséginek és a parasztembernek egyaránt megadatik az állampolgári méltóság , a félelem nélküli létbiztonság és boldogulás. Lépjen a széthúzás, a demagógia és a kicsinyes pártönzés helyébe a nemzeti érdekek etikai kódexe teljes hatóerejével. Így Magyarország tartósan megalapozhatja európai becsületét, nemzetközi tekintélyét is.
