Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 14. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 88. M. E. számú rendelete a magyar honvédség tagjainak igazolásáról. - 15. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 81. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról.

15. 81/1945. M. E. AZ. 19 rendelettel nem állanak ellentétben — meg­felelően alkalmazandók. Különös rész. 11. §. Háborús bűnös az: 1. aki az 1939. évi háborúnak Magyaror­szágra való kiterjedését, vagy Magyaror­szágnak a háborúba mind fokozottabb mér­tékben történt belesodródását vezetőállásban kifejtett tevékenységével vagy magatartásá­val elősegítette, vagy azt megakadályozni nem töreke­dett, bár érre vezető közhivatali állásánál, politikai, közgazdasági, közéleti szerepénél fogva módja lett volna, 2. aki, mint a kormány, országgyűlés tagja, vagy mint vezetőállást betöltő közal­kalmazott, kezdeményezője, vagy, bár a kö­vetkezményeket előre láthatta, részese volt olyan határozat hozatalának, amely a ma­gyar népet az 1939. évben kitört világhábo­rúba sodorta, 3. aki a fegyverszünet megkötését erő­szakkal vagy befolyásának kihasználásával megakadályozni igyekezett, 4. aki vezető jellegű cselekményével a nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzésére irányuló lázadáshoz, a hatalom megtartásához, v agy aki e hatalom megszerzése után kapott kineve­zés alapján a nyilas kormányzatban, közigaz­gatásban vagy honvédelem keretében életét fenyegető kényszerű szükség nélkül vezető­állást vállalt. (Vezetőállás alatt miniszteri, államtitkári, főispáni, főpolgármesteri, had­seregparancsnoki, hadtestparancsnoki vagy hasonló fontosságú állást kell érteni), 5. aki a megszállott területek lakosságá­val vagy a hadifoglyokkal való bánás tekin­tetében a háborúra vonatkozó v nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reá­bízott hatalommal visszaélve, kegyetlenke­dett, vagy aki általában felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen ki­végzésének vagy megkínzásának. 12. §. Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem ren­del, a népbíróság által kiszabható legsúlyo­sabb büntetés: a 11. §. 1. pontjának első bekezdésében és a 3., 4., 5. pontokban meghatározott bűn­cselekményekre halál, a 11. §. 1. pontjának második bekezdé­sében meghatározott bűncselekmény esetében tíz (10) évi fegyház, a 11. §. 2. pontja esetében tizenöt (15) évi fegyház. 13. §. Háborús bűnös az is: 1. aki nyomtatványban (bármilyen mó­don sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy a rádió útján a háború fokozottabb mértékben való folytatá­sára izgatott, 2. aki valamilyen katonai jellegű alaku­latnak személy vagy vagyontárgy ellen elkö­vetett erőszakos cselekményhez segítséget nyújtott, 3. aki nem vezető jellegű cselekményé­vel a nyilas mozgalomnak segítséget nyúj­tott a hatalom megszerzéséhez vagy megtar­tásához, vagy aki e hatalom megszerzése után kapott kinevezés alapján a nyilas közigazga­tásban vagy honvédelem keretében önként a 11. §. 4. bekezdésében fel nem sorolt egyéb fontos állást vállalt, 4. aki magyar állampolgár létére a né­met hadsereg vagy biztonsági szolgálat (SS., Gestapo stb.) kötelékébe lépett, 5. aki valamilyen német alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgálta­tott vagy mint besúgó működött, 6. aki a háborús hírverés szolgálatában jelentős szellemi munkát végzett. 14. §. Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem ren­del, a népbíróság által kiszabhaté legsú­lyosabb büntetés: a 13.. §. 1. pontjában meghatározott cse­lekményre három (3) évi börtön, • a 2., 3. pontokban meghatározott cselek­ményekre kettő (2) évi börtön, a 4. pontban meghatározott cselek­ményre öt (5) évi börtön, az 5. pontban meghatározott cselek­, menyre három (3) évi börtön, a 6. pontban meghatározott cselek­ményre egy (1) évi börtön. A 13- §. 2. pontja esetében, ha az erősza­kod cselekmény a sértettnek 20 napon túl gyógyuló súlyos testi sértést okozott, a legsú­lyosabb büntetés három (3) évi börtön, ha pe­dig a cselekmény a sértett halálát okozta, a legsúlyosabb büntetés tíz (10) évi fegyház. A 13. §. 4. pontja esetében, ha a tettes magyar állampolgárok elleni erőszakos cse­lekményben részes volt, a kiszabható legsú­lyosabb büntetés tíz (10) évi fegyház, ha magyar állampolgár halálát okozta, vagy a magyar honvédség ellen harcolt, illetve fegyveres erőszakkal megakadályozta, hogy egyesek vagy csapatok a vörös hadsereghez átálljanak, a legsúlyosabb büntetés halál. A 13. §. 5. pontja esetében, ha a feljelen­tés folytán a feljelentett magyar állampol­gárt megölték, vagy feltehetőleg külföldre hurcolták, a legsúlyosabb büntetés tizenöt (15) évi fegyház, ha pedig rendszeresen vagy jutalom ellenében működött, a legsúlyosabb büntetés halál. 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom