Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 14. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 88. M. E. számú rendelete a magyar honvédség tagjainak igazolásáról. - 15. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 81. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról.

20 15. 81/1945. M. E. sz. 15. §. Népeilenes bűntettben bűnös: 1. a minisztériuminak, az országgyűlés­nek az a tagja vagy az a vezető állást betöltő közalkalmazott, ki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabály kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan résztvett. 2. aki az 1939. évi szeptember hó 1. napját követő időben közhivatali tényke­dése során a nép egyesi rétegei ellen irá­nyuló törvények és rendeletek végrehajtásá­ban a számára előirt ténykedést túlhaladva, olyan tevékenységet fejtett ki, amely a sze­mélyes szabadságot vagy a testi épséget ve­szélyeztette vagy sértette,.vagy egyes szemé­lyek vagyoni romlását elősegítette, 3. az a joghatósággal bíró közalkalma­zott, aki következetesen népeilenes, fasiszta­barát hivatali működést fejtett ki. 16. §. Amennyiben más, jogszabály a cselekményre sérlyosabb büntetést nem rendel, a 15. §. 1. pontjában meghatározott cse­lekmény legsúlyosabb büntetése öt (5) évi fegyház, a 15. §. 2. pontjában meghatározott cse­lekmény legsúlyosabb büntetése három (3) évi börtön. Ha a 2. pontban meghatározott cselek­mény a sértettnek 20 napon túl gyógyuló súlyos testi sértést okozott, a legsúlyosabb büntetés öt (5) évi börtön, ha pedig az elkövetett testi sértés követ­keztében sértett a Btk. 303. §-ában írt sérü­lést szenvedte, a legsúlyosabb' büntetés öt (5) évi fegyház, a 15. §. 3. pontjában meghatározott cse­lekmény legsúlyosabb büntetése pedig kettő (2) évi börtön. 17. §. Népeilenes vétségben bűnös az, 1. aki a 15. §. 2. pontjában írt cselekmé­nyek elkövetését megakadályozni nem igye­-kezett, bár ez törvényes hatáskörben módjá­ban állott volna, 2. aki fasiszta, demokráciaellenes párt­ban fejtett ki kevésbbé jelentős, de még ve­zető jellegű tevékenységet, - 3. aki nyomtatványban (bármilyen mó­don sokszorosított iratban), gyülekezet előtt, rádió útján vagy egyébként, nyilvános nép­ellenes vagy demokrácia ellenes intézkedések meghozatalát sürgette, vagy a meghozotta­kat feldicsérte, - 4. aki kényszerű szükség nélkül a nép­vagy demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött, *- 5. aki fenyegető magatartásával fasiszta (nyilas-, német-, háború-)ellenes vélemény nyilvánítását akadályozta. 18. §. Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem ren­del, a népbíróság által kiszabható legsúlyo­sabb büntetés, a 17. §. 1. pontjában meghatározott cse­lekményre egy (1) évi fogház, a 17. §. 2. és 3. pontjaiban meghatározott cselekményekre egy (1) évi internálás, a 17. §.4. és 5. pontjaiban meghatározott cselekményekre egy (1) évi fogház. 19. §. iAl - jelen rendeletben felsorolt bűncselekmény©k hivatalból üldöz endők. Hatáskör és illetékesség. 20. §. A Jelen rendelet 11., 13., 15. és 17. §-aiban meghatározott bűncselekmények feletti ítélkezés a népbíráskodás elé tartozik, A népbíróság hatásköre kiterjed továbbá: az 1921. évi III. te. 1—5. §-aiban, az 1930. évi III. te. 58—59. §-aiban, • az 1878. évi V. te. IV. fejezetében, • az 1878. évi V. te. 172. §-ának 1. bekez­désében (1912. évi LXIII. te. 19. §'.) megha­tározott bűncselekményekre, valamint a jelen §-ban eddig felsorolt bűncselekményekkel Összefüggésben levő más bűncselekményekre, kölönösen az 1878. évi V. te. XVIIL, XX., XXL, XXIL, XXXVL, XXXVII., XXXVIII. és XXXIX. fejezetei­ben .meghatározott bűncselekményekre. 21. §. A 20. §. utolsó bekezdésében fel­sorolt bűncselekményekben az ott megjelölt összefüggés nélkül a népbíróság csak abban az esetben bír hatáskörrel, ha a cselekmény politikai jellegű és a Bp. szerint illetékesJ ügyészség vezetője az ügynek népbíróság elé viteléhez a népügy észség vezetőjének előter­jesztésére hozzájárul. * 22. §. A népbír óság a fiatalkorúak ügvében is eliárhat. Fiatalkorúak ügyében az "1908. évi XXXVI. te. II. fejezetének IV. cikkében meghatározott intézkedésieken kí­vül a jelen rendelet 3. §-ában megjelölt büntetések alkalmazásának is helye van, mégis azzal az eltéréssel, hogy halálbüntetés nem szahiható ki, — börtön- vagy fegyház­büntetés pedig csak a 15. életévét betöltött fiatalkorúval szemben alkalmazható. 23. §. Az illetékességre az 1896. évi XXXIII. te. II. fejezetében foglaltak irány­adók. Ha a gyanúsított ellen több helyen el­követett több bűncselekmény gyanúja merül fel, úgy az eljáró népügyész a cselekmények és az esetleges bizonyítékok megjelölésével az ügyet a gyanúsított lakóhelye szerint ille­tékes népbíróság mellett működő népügyész- ' séghez teszi át további eljárás végett. Népügyészség. 24. §. A népbíróság előtt a vádat a népügyész képviseli. A népügyészeket és azok vezetőit az igazságügyminiszter nevezi ki a bírói és ügyvédi vizsgával vagy szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom