Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 14. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 88. M. E. számú rendelete a magyar honvédség tagjainak igazolásáról. - 15. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 81. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról.

18 15. 81/1945. M. E. s?. sel szemben, a népbíróság jogköre mindaddig fennáll, amíg a tettles kiadása elrendelve nincs. » Jelen rendelet alkalmazásában közalkalmazottnak az 1940. évi XVIII. te. 3. §-ában felsorolt személy tekintendő. 3. §. A népbíróság által kiszabható büntetések: t. halál, 2. fegyház, 3. börtön, 4. fogház, 5. internálás, 6. vagyonelkobzásig terjedhető pénzbüntetés, 7. állásvesztés, vagy foglalkozástól való eltiltás, 8. politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, 9. a 15/1945.* M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évf. 5. -o.) 19. §. 3. bekezdésének a), b), c) pontjaiban meghatározott fegyelmi jellegű büntetések. A felsorolt büntetések önmagukban főbüntetésként, — a 6—8. pontban felsorolt büntetések mellékbüntetésként is alkalmazhatok a népbíróság hatáskörébe utalt minden bűncselekmény esetében, akkor is, ha a vonatkozó jogszabály a 6—8. pontban felsorolt büntetéseket mellékbüntetésként alkalmazandóknak nem mondja ki. Egy ítéletben több mellékbüntetés is kiszabható. Az internálás legkisebb tartama hat hó, — leghosszabb tartama kettő év. Amennyiben a rendelet büntetésként internálás kiszabását rendeli, annak legkisebb tartamát a népbíróság ítéletében megszabja. A megszabott időnek eltelte után azonban az internálótáborba utalt csak abban az esetben bocsátható szabadon, ha internálásának tartama alatt példás magatartást tanúsított. Ellenkező esetben az internálótábor felügyelőhatósága az elítélt fogvatartását további 6 hónapig terjedő idővel meghosszabbíthatja. Az internálás leghosszabb tartama ebben az esetben sem haladhatja meg a két (2) évet. A pénzbüntetés kiszabására, átváltoztatására, behajtására vonatkozóan az 1928:X. te. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A népbíróság teljes vagyonelkobzás helyett a vagyon meghatározott hányadának elkobzását is kimondhatja. A vagyonelkobzást kimondó ítéletet végrehajtás végett közölni kell a területileg illetékes pénzügyigazgatósággal, amely a pénzügyminiszter rendelete szerint jár el. Az állásvesztésre ítélt elveszti közhivatalát és közszolgálati állását. Nyugdíjigényre nyűg- és kegydíját csak akkor veszti el, ha ezt a népbíróság ítéletében kifejezetten kimondja. Az elítélt ellátatlan családtagjait megillető nyugdíjigényt a népbíróság fenntarthatja. Az állásvesztés vezetőállásban levő magánalkalmazottal szemben is kimondható. Ennek kimondása nem akadálya annak, hogy az elítélt nem vezetojellegű állást tölthessen be. A foglalkozástól eltiltott foglalkozását öt évig nem folytathatja abban a helységben vagy helységekben, amelyekre nézve ezt a népbíróság ítéletében kimondja. - 4. §. A Te. 125. §-a nem alkalmazható. 5. §. A biüntetés kiszabásánál a Btk. 91. és 92. §-ai alkalmazhatók azzal, hogy a Btk. 92. §;ában- foglalt enyhítéseken, túlmenően a 3. §-ban felsorolt bármelyik enyhébb büntetés is alkalmazható. 6. §. Bűnvádi eljárás a szökésben levő terhelt ellen is lefolytatható az 1921:111. te. 12. §. 2. bekezdésében foglalt korlátok között azzal, hogy a terheltet nem kell hirdetmény útján megidézni, de a tárgyalás kitűzését a terhelt utolsó lakhelyén 30 nappal előbb szokásos módon meg kell hirdetni. Ennek elmulasztása az eljárás megsemmisítésének okául nem szolgálhat. 7. §. A népbíróság által kiszabott halálbüntetés kegyelmi úton életfogytiglani, vagy 10—15 évig terjedő, határozott tartamú fegyházbüntetésre változtatható át. A kegyelmezés joga a Nemzeti Főtanácsot illeti. A Nemzeti Főtanács határozatát az ígazságügyminiszter javaslatára hozza meg. 8. §. A büntetés megkezdésére halasztást vagy a megkezdett büntetés félbeszakítását az igazságügy miniszter engedélyezheti. A még ki nem töltött büntetés elengedése a Nemzeti Főtanács hatáskörébe tartozik abban az esetben, ha az elítélt büntetésének kétharmad részét nem töltötte ki. Ha az elítélt büntetésének kétharmad részét kitöltötte, a még hátralevő büntetés elengedése a miniszterelnök hatáskörébe tartozik, aki az igazságügy miniszter javaslatára határoz. 9. §. Az elévülés tekintetében a Btk. 106. §-a alkalmazandó azzal, hogy az 1941 június 21. napja után a fegyverszünet megkötéséig elkövetett cselekményekre az elévülés a fegyverszünet megkötésének napjával (1945 január 20.) veszi kezdetét. Az 1919. évben és az azután elkövetett ama politikai gyilkosságokra vonatkozólag, — amelyek üldöztetését az uralmon volt hatalom megakadályozta — az elévülés csak 1944. évi december hó 21. napján veszi kezdetét. 10. §. Az 1878 : V. t.-c. első részében foglalt rendelkezések — amennyiben a jelen