Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 191. A belügyminiszter 1945. évi 150.300. B. M. száma rendelete a mezőgazdasági terményeknek tűztől való megóvásáról.

191. 250.300/1945. B. M- sz. 237 megfelelő óvintézkedés elrendelése mellett — felére csökkentheti s a mezőgazdasági terményeknek a község belső területére hordását, ott cséplését és tartását engedélyezheti abban az esetben, ha a községben az (1)—(2) bekezdésben meghatározott tűztávolságok a különleges helyi viszonyok miatt (pl. község árterében, szűk völgyben fekszik, belső területe sűrűn beépített, vagy kis telkekre osztott) nem tarthatók be s a mezőgazdasági termények a községen kívül sem helyezhetők el. Ilyen esetben az alispán a tűzbiztonság fokozása érdekében különleges rendelkezéseket is tehet (pl. az egyébként megkövetelnetőnél nagyobb mennyiségű tűzoltószer tartár sát vagy nagyobb létszámú tűzoltói készenlét alkalmazását rendelheti el). (4) Törvényhatósági jogú és megyei vá; rosban terményeknek cséplés céljából behor dására csak a város külső területén lévő belsőségekre adható engedély. Az engedélyt az elsőfokú tűzrendészeti hatóság adja. (5) Mezőgazdasági terményt lőporraktártól és robbanóanyaggyártól legalább 300 m, vasúttól legalább 100 m, állami és tör-. vényhatósági úttól legalább 10 m, utcától és szomszédos kerítéstől legalább 5 m távolságra kell elhelyezni. (6) Az (1)—(5) bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére összerakott gyúlékony anyagot a tulajdonos költségére városban az elsőfokú tűzrendészeti hatóság, községben a községi elöljáróság, — fellebbvitelire tekintet nélkül — alkalmas helyre hordhatja ki, ha a tulajdonos a hatóság felhívásának a kitűzött határidőben nem tesz eleget. A kihordás költségeit nem fizetés esetében közadók módjára kell behajtani. (7) A helyiviszonyoknak mérlegelése alapján a községi elöljáróság, városokban az elsőfokú tűzrendészeti hatóság, a tűzoltóparancsnok meghallgatása után állapítja meg és engedélyezi azt a szalma vagy takarmánymennyiséget, amelyet az állatok etetése és almozása céljából az udvaron vagy udvaron lévő feclett épületben tartani szabad. Egy heti szükségletet meg .nem haladó szalma- és takarmányneműek, valamint tűzbiztos csűrben és pajtában tartott szalma és széna tekintetében ilyen engedélyre szükség nincs. (8) A (2), (3) és (4) bekezdésben említett engedély ugyanarra a belsőségre visszavonásig érvényes. Visszavonás esetén kívül új engedélyezési eljárásnak csak akkor van helye, ha a terménynek belsőségen elhelyezését az kéri, akinek erre még nem volt engedélye. Ha pedig az engedélyes belsőségén a megállapított tűztávolság, vagy egyéb engedélyezési feltételek tekintetében változás áll be (pl. fák kivágása, • épületrész lebontása következtében) az engedélyes a belsőségen bekövetkezett változást a községi elöljáróságnál, illetőleg az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnál a mezőgazdasági termények behordása előtt bejelenteni köteles. A tűzrendészeti hatóság ilyenkor a körülmények mérlegelésével határoz az engedély visszavonásáról vagy új engedélyfeltételek megállapításáról. (9) Az e szakasz szerint szükséges engedélyt kis- és nagyközségekben a községi elöljáróságnál, városban az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnál évenként legkésőbb április hó 15-ig kell kérni. A hatóság e kérés teljesíthetősége tekintetében soronkívül köteles határozni. Közös szérű létesítése, a terményeknek a határban lévő ingatlanon elhelyezése. 3. §. (1) Aki terményeit nem hordhatja belsőségre, (2. §) azokat csak közös szérűn vagy a határban lévő ingatlanán helyezheti el, csépelheti ki és tarthatja. (2) Közös szérűt olyan községben, vagy városban kell létesíteni, ahol a mezőgazdasági termények a helyi tűzrendészeti viszonyok miatt sem belsőségen, sem a határban lévő ingatlanon nem helyezhetők el. Közös szérűt közterületen, vagy magánosok által erre a célra felajánlott magánterületen lehet létesíteni. " (3) A mezőgazdasági termények közös szérűn való elhelyezésének céljára szükséges ingatlan megszerzésére és megnagyobbítására, amennyiben erre községi, vagy városi tulajdonban lévő alkalmas terület rendelkezésre nem áll — a községet és várost az 1881 :XLI. tc.-ben szabályozott kisajátítási jog illeti meg. A kisajátítást a belügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértően engedélyezi. (T. 12. § (1) *bek.) (4) Tagosítás vagy birtokrendezés alkalmával lehetőleg gondoskodni kell az előző bekezdésben meghatározott célra szükséges területnek a község (város) részére megszerzéséről. (T. 12. § (2) bek.) (5) Közös szérű céljára csak tűzrendészeti szempontból alkalmas területet szabad igénybe venni. Az ilyen irányú kérelmeket minden év június hó 15-ig kell az elsőfokú tűzrendészeti hatósághoz benyújtani. (6) A közös szérűre lehetőleg annyi kereszt terményt szabad utánahordani, mint amennyit elcsépelték. A cséplést megosztottan több helyen kell végezni és minél többét keresztből kell csépelni. (7) A közös szérűt kizárólag erre a célra szabad használni. A rakodó területről a béhórdás megkezdése előtt mindenféle tűzveszélyes anyagot (pl. előző évi -szalmát, kukoricaszárat, rőzsét) lehetőleg el kell távolítani. • •