Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 191. A belügyminiszter 1945. évi 150.300. B. M. száma rendelete a mezőgazdasági terményeknek tűztől való megóvásáról.

238 \91. 150.300/1845. B. M. az. (8) A közös szérűt őrizni kell. Az őrzés módját és költségeinek felosztását, a közös szérűt kijelölő véghatározatban kell méltányosan megállapítani. (9) A közös szérű kijelölésénél a tűztávolságok betartására, de főként arra kell figyelemmel lenni, hogy a szérű az épületektől és a vasúti sínektől legalább 100 m távolságban legyen. A szérűn az asztagokat (kazlat, boglyákat) úgy kell elhelyezni, hogy az uralkodó szél irányába azok szélessége "és ne hosszúsága jusson és hogy tűz esetén. az uralkodó szél a szikrákat ne a község felé vigye. (10) A közös szérűn, ha annak nincs leküzdhetetlen akadálya, a község (város) költségén több bővizű kutat kell létesíteni. A kutakat az élet- és vagyonbiztonság, valamint a víznek hulladéktól megóvása végett megfelelően be kell fedni. A kút belső átmérője legalább 250 cm, teljes mélysége legfeljebb 9 ni legyen és egyfolytában legalább 30 ~m

3 vizet adjon. (11) A közös szérűt és útjainak szélét lombdús élőfákkal kell beültetni, a közös rakodót pedig vízzel telt mély árokkal körül kell keríteni. Ha a közelben patak, vagy csatorna van, lehetőleg ennek vizét kell a szérűs kertet körülvevő árokba vezetni. (12) Minden gazda köteles gondoskodni arról, hogy a szérűn terményeinek behordása alatt terményei mellett állandóan vízzel telt kád, vagy hordó és ugyancsak vízzel telt legalább két veder, valamint egy csáklya álljon rendelkezésre.,* (13) A közös szérűn állandóan megfelelő száimú takaróponyvát, ásót, kapát és gereblyét kell készenlétben tartani. (14) Közös szérűk minden egész holdnyi (1600 négyszögöl) területét 15 m széles tűzúttal kell a rakodó többi részétől minden oldal felől elválasztani. Az egyes asztagok, kazlak, boglyák között legalább 4 m széles utat kell hagyni. Az asztagok és kazlak hosszúsága a 20 m-t, szélessége a 8 m—t, magassága a 6 m-t nem haladhatja meg. A tűzutakat minden időben teljesen szabadon és tisztán kell tartani. Az ott lekaszált füvet, gazt a közös rakodónál azonnal ki kell vinni. Tűzbiztonsági intézkedések a behordás és cséplés tartama alatt. 4. §. (1) A szérűskertbe szükségtelenül bemenni, vagy ott dohányozni, nyilt lángot használni, vagy tüzet gyújtani nem szabad. A szérűskert bejáratánál és a m

szérűskertbe jól látható helyen erre a tilalomra figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (2) Tüzet rakni, vagy dohányozni csak a szérűskert vagy beérett gabonatáblák szélétől 100 m távolságban erre kijelölt helyen szabad. A tüzet, ha már arra ^zükség nincs, azonnal el kell oltani és vízzel gondosan le kell önteni. A szivar- és cigarettavéget pedig el kell taposni. (3) A szérűskert határvonalától számított 50 m távolságon belül asztagot, vagy kazlat elhelyezni, vagy csépelni nem szabad. (4) Csépelni csak hajnaltól besötétedésig szabad. Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság azonban a cséplést — a szükséges előfeltételek mellett — villamosvilágításnál is engedélyezheti, ha ez a tűzveszély szempontjából nem kifogásolható. (5) Gőzgépet és nem villamos energiával hajtott motort úgy kell felállítani a cséplésnél, hogy az, az asztag mellé ne kerüljön. A hajtó és hajtott kerekek között legalább 8 m távolságnak kell lennie. Villamosenergiával hajtott, motor alkalmazása esetén a villamosmótort — az indító és biztosító berendezés kivételével — zárt motorházban kell elhelyezni. (6) Robbanómotort cséplésre csak akkor szabad használni, ha kipuffogója megfelelő biztonsági edénnyel van felszerelve s a motor adagoló tartályába az üzemanyag a hordóból robbanást gátló szerkezettel öszszekötött csővezetéken szivattyúval szívható. (7) A motor közelében üzemanyagot (olajat) csak robbanást gátló szerkezettel ellátott hordóban, vagy edényben és csupán e

gy-egy munkanapra szükséges mennyiségben szabad tartani. A többi készletet jól zárható vashordóban a géptől és kazlaktól távol, elkülönítve, a nap heve ellen védett, jól szellőztethető, világos és tűzbiztos kamrákban a tűzveszélyes és lobbanó folyadékok tartására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elhelyezni. (8) Gőzgéppel általában csak nemlakott területen szabad csépelni. A tűzrendészeti hatóság azonban — a helyi viszonyoknak megfelelő óvóintézkedések mellett — a belsőségen cséplést is megengedhet, ha a szomszédos puhafedésű épületektől legalább 100 m tűztávlat megtartható. A gőzgépet lehetőleg úgy kell felállítani, hogy az uralkodó szél ne vigye a szikrát a cséplőszekrény és az asztag felé. (9) Cséplésre csak olyan gőzgépet szabad használni, -melynek teljesen zárt tűzszekrénye, a kémény belsejében beépített kifogástalan szikrafogója és olyan hamuládája van, amely vízzel vagy gőzzel elárasztható és amelyben a kihulló parázs, hamu, salak azonnal eloltható. A napi munka befejezése után a; hamut vízzel le kell locsolni. (10) A tűzoltóparancsnok — szükség esetén gépszakértő bevonásával — a gőz-