Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1158. A Gazdasági Főtanács 1945. évi 3. 6. F. számú rendelete a gyárak és ipari üzemek számára kiutalt tüzelőanyag felhasználásáról. - 1159. A Gazdasági Főtanács 1945. évi 4. G. F. számú rendelete az igásállatok és fogatos járóművek közérdekű bérmunkára való igénybevételéről.

1822 1159. 4/1945. G. F. sz. közigazgatási hatóság a tulajdonofs bejelentése alapján a járáművel a tulajdonos veszélyére és költségére megjavíttathatja, vagy megváltására a Gazdiasági Főtanácsnak javaslatot tehet. (4) Ha a 2. §-ban említett igásá'Hat, illetőleg járómű a bejelentési kötelezettség megnyílásának időpontjában nincs a tulajdonos állandó használatában, a bejelentést az igásállatot, illetőleg járóművet állandóan használó személy a lakó- (telep-) helye szerint illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságnál teljesíti. 11. §. (1) Az elsőfokú közigazgatási hatóság a beérkezett bejelentése adatait 2 napon belül összesíti és véleményével felterjeszti a törvényhatóság első tisztviselőjéhez. (2) A törvényhatóság első tisztviselője az összesített bejelentések alapján az igásái^altbkrlól és járóművíekről — vármegyékben, községek szerint részletezve — összesített kimutatást készít és azt 8 napon belül a Gazdasági Főtanácshoz felterjeszti. 12. §, (1) A közérdekű bérmunkára való igénybevételt a törvényhatóság első tisztviselője a vármegyei közmunkaügyi felügyelő meghallgatásával rendeli el. (2) Egyéni igénybevételt a lakó-, illetőleg telephely községének területén 3 napot meg nem haladó időre községekben az elöljáróság, megyei városokban a polgármester is elrendelheti. (3) A közérdekű bérmunkára való igénybevételt községekben az elöljáróság, városokban a polgármester foganatosítja. (4) Az igénybevétel behívójegyen történik, amelyet az előző bekezdésben említett haltlóság állít ki. A behívójegyen fel kell tüntetni annak a munkának minőségét qs menynyiségét, amelyet az igásállat, illetőleg járómű tulajdonosa elvégezni köteles, továbbá a munka helyét és megkezdésének időpontját is. (5) Igásállatot, illetőleg járóművet a telephelytől 40 km-nél nagyobb távolságra kirendelni nem lehet. 13. §. A törvényhatóság első tisztviselője — a helybeli termelési bizottság bevonásával — a tulajdonos (birtokos) lakó-, illetőleg telephelyéhez lehetőleg közel, a szükség szerint egy vagy több háromtagú átvételi bizottságot létesít. A bizottság a behívójegyen meghatározott helyen a közérdekű bérmunkára kirendelt igásállatot, illetőleg járóművet mind a munkáraindulás, mind az onnan visszaérkezés időpontjában tüzetesen megvizsgálja; az állatról, járóműről, felszerelési tárgyról, annak pontos értékét feltüntető elismervényt állít ki az átengedőnek, illetőleg megbízottjának és eljárásáról jegyzőkönyvet vesz fel. 14. §. (1) Az igénybevétel folyamán keletkezett kárt vagy értékcsökkenést az igásállat, illetőleg járómű visszaértkezése alkalmával kell az előbbi §-ban megjelölt bizottságnak bejelenteni, amely azt jegyzőkönyvbe foglalja. Későbbi bejelentés csak akkor vehető figyelembe, ha az igásállat, illetőleg járómű tulajdonosa kétséget kizáró módon igazolni tudja, hogy a kár a visszaadás alkalmával hibáján kívül nem volt megállapítható. (2) A közérdekű bérmunkára igénybevett igásállatban vagy járóműben keletkezett kárért a tulajdonosnak kártérítés jár. amelyet az annak tárgyában létrejött egyezség, illetőleg bíró ítélet alapján a Gazdasági Főtanács az államkincstár terhére folyósít. (3) Az előző bekezdés értelmében kártérítés csak olyan értékcsökkenésért vagy kárért jár, amely az igénybevétel tartama alatt (az átvételtől a visszaadásig) keletkezett és amelyet igazoltan nem az átengedő vagy annak megbízottja okozott. (4) Ha a kár kimutathatóan az igénybevételt kérő személyi hibájából vagv gondatlanságból állt elő, annak megtérítésére kizárólag ő köteles. 15. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és 5 évig terjedhető fogházzal büntethető, az a tulajdonos (birtokos), aki a) a jelen rendeleten alapuló bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztja, b) a jelen rendeleten alapuló igénybevételi felhívásnak (kirendelésnek) nem tesz eleget és mulasztását alapos okkal ki nem menti, c) a reá kirótt munkát szándékosan hanyagul végzi, d) munkahelyét önkényesen elhagyja vagv egyébként fondorlattal kivonja magát a közérdekű bérmunka teljesítése alól. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogv a oénzbüntetés legmagasabb mértéke a 9.000/1945. -M. E. sz. rendelet 5. §-ában említett napszámbér tízezerszerese. (3) A jelen rendelet megszegőivel szemben rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van. 16. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján (1945. dec. 18.) lép hatályba. Budapest, 1945. évi december hó 14-én. Tildy Zoltán s. k. miniszterelnök. a Gazdasági Főtanács elnöke-