Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1087. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.400. VIL P. M. számú rendelete az általános kereseti adó és a társulati adó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról szóló 4.850/1945. M. E. számú rendelet végrehajtásáról.

1680 1087. 121.400/1945. P. M. VII. sz. mint általában a szolgalmakért járó haszonvételekből; az örökbérből, a zsellér birtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányokból^ illetőleg megváltás esetében a váltság-tőké kamatából és az efféle földadó alá nem eső haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső részéből; a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920 :XXXVI. te. 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból. A havi tiszta jövedelem alapján tartoznak végül adózni azok az adóalanyok, akiket az egyenlő és igazságos teherviselés érdekében az állami adóhivatal (adófelügyelőség) a pénzügyminiszter jóváhagyásával erre egyénileg kötelez és azok az adóalanyok, akik nyereség elérésére irányuló alkalmi üzletekből eredő jövedelemre tesznek szert. Alkalmiaknak kell tekinteni azokat az üzleteket is, amelyek nem tartoznak az adóalany foglalkozásszerűen űzött rendes tevékenységének körébe. (3) A R. 3. §-ának (1) és (2) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján azokat az adózókat, akik a tiszta jövedelem megállapítására alkalmas üzleti könyveket nem vezetnek, a jelen szakasz (2) bekezdésében felsoroltak kivételével általánosságban kötelezem, hogy a havonként esedékes adót a bevétel (nyers forgalom) után arányszám alapján fizessék. 5. §. (1) Az általános kereseti adó alanyainak havi jövedelmét általában ugyanolyan szabályok szerint kell kimunkálni, mint a teljes jövedelmet, az olyan előre teljesített kiadásokat és bevételeket azonban, melyek egy hónapnál hqsszabb időszakra vonatkoznak vagy a számszerűleg előre tudott, illetőleg rendszeresen jelentkező ilyen kiadásokat és bevételeket az adófizetési kötelezettség egyenletessége érdekében csupán egy hóra eső részében szabad figyelembe venni. (2) A valóságos folyó jövedelem egy hónapra eső hányadának kiszámítása szempontjából szükség lenne az anyag- és árukészlet é|3 esetleg egyéb vagyonrészek menynyiségében és értékében bekövetkezett változások pontos megállapítására is. A havonkénti leltározás azonban az adózók túlnyomó többségét megoldhatatlan feladat elé állítaná vagy pedig aránytalan megterhelését jelentené. Ezért az egy hóra e|ső folyó jövedelemnek azt a részét, amely az anyag* és árukészlet forgalmából ered, olyan módon is tó. lehet számítani, hogy az adóalany az üzleti tevékenységéből származó nyersbevételével szembeállítja az általa alkalmazott (hatóságilag megállapított) ^százalékos haszonkulcsok figyelembevételével a beszerzési, illetőleg előállítási értéket és ezt az értéket számolja el az anyag- és áru beszerzésére fordított kiadása gyanánt, függetlenül a tárgyhónapban felmerült tényleges kiadásaitól. Pl. valamely adóalany a hó folyamán egy millió P értékben szerzett be árut s ugyanebben a hónapban nyersbe^&tele 480.000 P-t tett ki. Az általa alkalmazott 20°/o-os átlagos bruttó haszonkulcs, mellett így az áru beszerzési értéke 400.000 P-ben veendő fel. Ennélfogva az árubeszerzésre fordított egy millió P-s kiadásból a szóbanlevő hónapban ezen a címen csupán 400.000 P-t számolhat el. Annak az adózónak a terhére, aki ezt az eljárást alkalmazza és a haszonkulcs számításának helyességét hitelt érdemlően igazolja, még abban az esetben sem szabad késedelmi pótlékot kivetni, ha a teljes üzlet évre kivetett adóját havi befizetései nem fedezik. Ennek előfeltétele azonban, hogy az adóköteles folyó jövedelem kialakulására befolyással bíró egyéb tényezőket az adózó a K. H. Ö. megfelelő szabályainak alkalmazásával vegye figyelembe. Az adóéven belül egy-egy hónapban esetleg mutatkozó veszteséget a következő hónapban vagy hónapokban elért nyereségből le lehet vonni, de egyik adóév veszteségét a következő adóévre vagy annak valamely hónapjára átvinni, illetőleg azokból levonni nem szabad. A havi adóalapok kimunkálására vonatkozó számításaikat az adózók két évig megőrizni kötelesek. (3) A jelen rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében említett adóalanyok jövedelmét akkor, ha azt az adóalany hitelt érdemlően bizonyítani nem tudja, becsléssel kell megállapítani. A becslést az adóhivatal (adófelügyelőség) a K. H. Ö. 34. §-ának rendelkezései alapján az ott előírt módon ejti meg azzal a különbséggel, hogy a becsléssel megállapított havi adót nem írja elő havi változási jegyzék útján, hanem arról a 11. § (6) bekezdésében említett adatlapba való bejegyzés céljából az illetékes forgalmi adóhivatalt értesíti. Az adóhivatal (adófelügyelőség) végzése ellen a K. H. Ö. 37, § (5) bekezdésében foglaltak szerint lehet fellebbezéssel élni. (4) A társulati adóalanyok havi jövedelmét ugyancsak az előző bekezdésben szabályozott módon, az 1940 :VII. te. rendelkezéseinek; értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy olyan kiadásokat és tartalékolásokat, melyeket a R. hatálybalépése előtt a vállalat közgyűlése vagy taggyűlése elé terjesztett és jóváhagyott utolsó mérleg szerint mutatkozó nyereség felosztása során a közgyűlés vagy taggyűlés állapított meg, a havi jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.