Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.

1064. 120-700/1945. P. M. sz. t 1631 lőségek) pedig az általános kereseti adóalap• j ára vonatkozó adatokat az illetékes kivető hatósággal haladéktalanul kötelesek közölni. 16. §. (1) A váltságot a községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) évenként veti M. (2) A kivetés foganatosítására az a községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) illetékes, amelynek területén a váitságköteles a váltság fizetési kötelezettség évében állandóari lakik, illetőleg több állandó lakóhely esetében, amelynek területén a váltságkötelesnek a váltságfizetési kötelezettség évére szóló jövedelemés vagyonadóját kivetik. (3) A községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a váltság összegét a váltságkötelesek által benyújtott bevallásokból, Valamint a-!ktülönböző adókivetési lajstromokból és kivetési iratokból rendelkezésre álló, illetőleg az állami adóhivatal által a váltságköteles családtagok jövedelmének megoszlása s a váltság alapjának megállapításához szükséges egyéb adatok tekintetében rendelkezésre bocsátott, v

£gy a bevallásoktól függetlenül hivatalból beszerzett adatok alapján állapítja meg. (4) A községi elöljáróság, (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) az olyan váltságkötelesek, valamint ezek váltságköteles családtagjai tekintetében, akik bevallásuk szerint általános kereseti adó alá eső hasznothajtó « foglalkozást nem folytatnak s terhükre előreláthatólag jövedelemadó sem lesz kivethető, a váltság kivetését haladéktalanul megkezdeni és mielőbb befejezni tartoznak. A többi váltságkötelesek tekintetében pedig a kivetési eljárást csak akkor kötelesek foganatosítani, amikor már az általános kereseti, illetőleg a jövedelemadó kivetése is befejezést nyert. (5) A vált&ág alapjának megállapításában a fiEért kitevő összeget el kell hagyni, a váltlságot pedig olyképpen kell kivetni, hogy félpengőnél kisebb töredéket el kell hagyni, a félpengőt vagy iámnál nagyobb töredéket pedig egész pengőre kell kikerekíteni. (6) Azoknak a váltságköteleseknek a tekintetében, akiknél a bevallást a munkáltató által a 14. § rendelkezései szerint készített illetmény jegyzék pótolja, a kivetést az illetményjegyzéken kell elvégezni, illetőleg a vállalat által kiszámított váltságösszegek he, lyességét az illetményjegyzéken kell tételről-tlételre ellenőrizni. A tételenkint átvizsgált és esetleg helyesbített váltságösszegeket a munkáltató neve vagy cége alatt kell kivetni. (7) Azoknak a váltságköteleseknek a tekintetében, akiknek szolgálati illetményükön kívül egyéb jövedelmük is van és akiket a munkáltató az illetményjegyzéken külön csoportosítással színes tintával megjelölve vett fel, a kivetést soronkívül kell elvégezni és a kivetett összegről annak befizetése végett a munkáltatót soronkívül kell értesíteni. 17. §. (1) A községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a kivetett váltság összegéről a váltságkötelest fizetési meghagyás útján értesíti. A fizetési meghagyást abban az esetben is ki kell bocsátani, ha a kivetésről a 16. § (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltatót is értesítették. (2) A fizetési meghagyás kézbesítésének napját a főkönyv erre a célra szolgáló hasábjában fel kell jegyezni. II. FEJEZET. Jogorvosilatok. 18. §. (1) A váltság jogosságának és mérvének kérdésében a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 niap alatt az ál* laimi adóhivatalhoz (((kerületi adóifelügyelő* séghez) fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési jog a munkáltatót is megilleti, ha a 14. § és 16 § (6) és (7) bekezdései értelmében a váltságot a munkáltató köteles viselni. (2) A fellebbezést a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalinál, kerületi adószámviteli osztálynál) írásban kell benyújtani. (3) A községi elöljáróság (városi (adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a fellebbezést főkönyvi kivonattal s a megfellebbezett váltságra voniaftkozó kivetési irtaitokkal felszerelve a fellebbezés minden részére kiterjedő javaslat kíséretében a fellebbezés beadásától számított 8 napon belül felterjeszti az illetékes állami adóhivatalhoz. (4) A kellő időben beadott fellebbezésnek annyiban van halasztó hatálya, hogy ilyen esetben csak a megelőző évre kivetett váltságnak megfelelő összeget, vagy ha a bevallásban vagy a fellebbezésben foglaltaknak változatlan elfogadása esetében a kivethető összeg ennél nagyobb, csak ezt az összeget lehet behajtani. (5) Ha azok ellen az adók ellen, amelyeknél az alapul vett jövedelem a váltság alapjául is szolgál, halasztó hatályú fellebbezést adtak be, a fellebbezés hatálya a váltságra is kiterjed s ilyen esetben az állami adóhivatal erre vonatkozó értesítése alapján meg kell állapítani, hogy a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. sz. Hivatalos Összeállítás (a továbbiakban K. K. H. Ö.) 111. §-a szerint mennyit tesz ki az a váltságösszeg, amelynek behajtását a beadott fellebbezés elbírálásáig függőben kell tartani.