Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.
1632 # 1064, 120-700/1945. P. M. sz. (6) A fellebbezési határidő elmulasztása miatt a váltságköteles igazolással élhet, ha a fellebbezést el nem hárítható akadály miatt nem adhatta be a megszabott határidőben. (7) A hitelt érdemlő módon indokolt igazolási kérelmet ebben az esetben a fellebbezéssel együtt 15 nap alatt kell beadni attól a naptól számítva, amelyen a fellebbezés legkésőbb beadható lett volna, vagy ha az akadály később szűnt meg, amelyen, az megszűnt- A mulasztás napjától számított hat hónap eltelte után azonbian igazolási kérelmet többé nem lehet előterjeszteni. (8) Az igazolási határidő elmulasztása esetében további jogorvoslatnak helye nincs. (9) Az igazolási kérelmet az állami adóhivatal az ügy érdemének tárgyalása előtt "bírálja el s amennyiben az igazolást elfogadja, egyben az ügy érdemében is határoz; ha az igazolást nem fogadja el, a fellebbezést visszautasítja. (10) El nem hárítható az olyan akadály, amely a váltságkötelest önhibáján kívül gátolja a fellebbezés beadásában és a váltságköteles ezt a gátló körülményt a kellő gondosság ellenére nem tudja elhárítani, illetőleg megszüntetni. Ilyen el nem hárítható akadály pl. a váltságkötelesnek legalább 15 napon át tartó betegsége, vagy külföldön való távolléte, de csakis abban az esetben, ha ez alatt az idő alatt nem volt helyettese, alkaímazotltja, vagy megbízottja, aki üzleti ügyeit lebonyolította, illetőleg vagyonát kezelte, vagy ha az említett idő alatt az üzlet vagy vagyon kezelése is szünetelt. 19. §. (1) Az állami adóhivatalnak a váltság jogossága és mérve kérdésében hozott határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz fellebbezésnek van helye. A pénzügyigazgatóság a fellebbezés tárgyában végsőfokon határoz. (2) A pénzügyigazgatósághoz intézett fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. (3) A fellebbezést az állami adóhivatalnál kell benyújtani. (4) Az állami adóhivatalnak a fellebbezést elkésés miatt visszautasító, valamint! az igazolási kérelmet elutasító határozata ellen szintén a pénzügyigazgatósághoz lehet felfolyamodással élni. III. FEJEZET. Könyvelés és nyilvántartás. 20. §. (1) A váltságot könyveli és nyilvántartja: 1. egyénenkint a községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály), 2. községenkint (városonkint) az állami adóhivatal, 3. adóhivatalonkint, megyei városonkint és törvényhatóságonkint a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség. (2) Budapest székesfővárosban és azokban az 50.000 lélekszámot meghaladó lakosságú vidéki városokban, amelyekben a város lakossága házankint házmegbizottat, házcsoportonkkit pedig háztömbmegbizottat választ, az egy házban lakó váltságkötelesek tekintetében a váltságot a főkönyvben házankint egy tételszám alatt kell könyvelni. (3) A (2) bekezdés aílikalmazásában az egy házban lakók váltságának nyilvántartása szabadlapokon (kartoték) történik. Ha a váltságot a 14. § és 16. § (6) és (7) bekezdése értelmében a munkáltató köteles viselni, a szabadlapokon — a munkáltató nevének és főkönyvi tételszámának feljegyzése 'mellett — ezt kell nyilvántartani. A váltságkötelesek lakásváltoztatását és a kötelezettség tekintetében irányadó minden változásit iái házmegbizoitt három napon belül köteles a városi adóhivatalnak (kerületi adószámviteli osztálynak) bejelenteni. A házmegbizoitt ellenőrzi, hogy a házban lakó váltságkötelesek havonta pontosan eleget tesznek-e fizetési kötelezettségüknek. Azokat a váltságköteleseket, akik a kivetett váltság havi összegének befizetését igazolni nem tudják, a városi adóhivatalnak (kerületi adószámviteli osztálynak) haladék nélkül be kell jelenteni. 21. §. (1) A kivetett váltságot a községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószám vitleli osztály) az együttesen kezelt adóktól elkülönítve az „Újjáépítési közmunkaváltság fŐkönyv"-ben egyénenkint írja elő, könyveli és tartja nyilván. (2) A főkönyv első része a váltságalap kivezetésére vonatkozó adatok nyilvántartására szolgál és a kivetési lajstromot helyettesíti. A főkönyv második része a tulajdonképeni főkönyv s ez a rész szolgál egyrészt a váltság összegének $ a beálló évközi változásoknak feltüntetésére, másrészt a lerovasi adatoknak elkönyvelésére. (3) Budapest székesfővárosban és a 20. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó városokban a házankint kivetett és szabadon álló lapokon nyilvántartott váltságot a főkönyvben egy tétel alatt az utca és házszám megjelölésével kell elkönyvelni. 22. §. (1) A községi elöljáróság (polgár mester) af közmunkakötelezettség alá eső minden személy részére igazolványt állít ki, amely a munka teljesítésének vagy a váltság befizetésének, illetőleg a közmunka alól való állandó vagy ideiglenes mentesítésének tanúsítására szolgál. A közmunka igazolvány kiállításáért díj nem szedhető.