Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 980. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 21.800 K. M. számú rendelete az öblösüvegáruk és tükrök, valamint a porcellán-, fayence- és kőagyagáruk legmagasabb nagy- és kiskereskedői eladási árának megállapításáról.

1464 980. 21.800/1945. K. M- *sz. 980. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 21.800 K. M. számú rendelete az öblösüvegáruk és tükrök, valamint a porcellán-, fayence- és koagyagaruk legmagasabb nagy- és kiskereskedői eladási árának megállapításáról. A 9.690/1945. M. E. számú rendelet (Rt1945. évf. 779. o.) 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed az üveg- és porcellánkereskedelmi forgalom tárgyát képező: a) öblösüvegárukra és tükrökre, kivéve a villamosvilágítóesteket, valaimint a svéd származású Orefors, Kosta, Statliche Glasmanufaktur A. G., Karlsbad gyártmányait, továbbá ,a kézműipari iríuránói üvegárukat; b) porcellán, fayence- és kőanyagból készült használati és díszműárukra, kivéve a műszaki és egészségügyi árukat. (2) A rendelet mellékletének I. és II. részében az 1—5. sotnszámmal megjelölt árucsoportokban fel nem sorolt, de a. rendelet hatálya alá tartozó egyéb cikkeket abba az árúcsoportba kell besorozni, amelyhez minőségileg és fogalmilag a legközelebb állanak. 2. §. A rendelet hatálya alá tartozó cikkek nagy- és kiskereskedői eladási ára nem lehet magasabb, mint a 3- § szerint számított beszerzési ár és a 4. §-ban meghatározott bruttó haszon együttes összege. 3. §. (1) Belföldi beszerzés esetén beszerzési ár alatt ia következő költségtételek együttes összegét kell érteni: a) a gyár, illetőleg a nagykereskedő által számiázott egységár; b) az árút terhelő és a vevő utal viselt általános forgalmi adó és fényűzési adó; c) az eladó által számlázott csomagolási költség; d) a vevő által viselt vasúti fuvardíj, vagy más helyközi szállítási és. mellékköltség; e) a szállítás tartamára biztosított árú után fizetett biztosítási díjak; f) amennyiben a kereskedő a fuvarozási költséget igazolni nem tudja, úgy azt a beszerzési ár megállapításánál az igazolt átlagos fuvarköltségek arányában kell figyelembe venni. (2) Külföldi beszerzés esetén beszerzési ár alatt a következő költséjgtételek együttes összegélt kell érteni: a) a nettó vételár: az árú külföldi pénznemben kifejezett nettó beszerzési számlaértékének pengőre számított összege, a mindenkori hivatalos jegyzés alapján. Árucsere (kompenzáció) útján külföldről behozott áru nettó vételára alatt az illetékes hatóság által jóváhagyott árkiszámításban szereplő beszerzési árat kell érteni; b) a behozatali engedély és okmánybélyeg költsége, továbbá a külkereskedelmi illeték, vagy egyéb illetékek; c) a deviza-igénylési és átutalási költségek; d) a vasúti fuvardíj, fekbér és a távolsági szállítás tartamára biztosított árú után fizetett biztosítási díjiak; e) a vám és vámeljárással kapcsolatos költségek és illetékek; f) az árút terhelő és a vevő által viselt helyközi fuvarozási és mellékköltségek; g) az árut terhelő és a vevő által viselt forgalmi adó és fényűzési adó; h) iaz eladó által számlázott csomagolási költség. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított beszerzési árból levonandó a bármely címen kapott árengedmény. (4) Az (1)—(3) bekezdés szerint kiszámított beszerzési ár igazolására szolgáló számiIákat és egyéb számadási okmányokat a kereskedő — ellenőrzés céljára időrendben — vagy beszerzési források szerint rendezve gyűjteni és megőrizni köteles. 4. §. (1) A nagykereskedők a 3. i§ alapján kiszámított beszerzési árhoz bruttó haszon címén annak legfeljebb a melléklet Aj írovajtáb}an feltüntetett százalékát számithatják hozzá. (2) A kiskereskedők a 3. § alapján kiszámított beszerzési árhoz bruttó haszon címén annak legfeljebb a melléklet B) ro vatában feltüntetett százalékát számíthatják hozzá,. (3) Amennyiben az áru több nagykereskedő, illetőleg több kiskereskedő kezén fordul meg, eze^ együttvéve is legfeljebb az (1), illetve (2) bekezdés alapján kiszámított haszonösszeget számíthatják fel. Az eladó nagykereskedő köteles az eladási árba általa beszámított bruttó haszon összegét a vevő nagykereskedővé! közölni. Az eladó kiskereskedő a vevő kiskereskedővel szemben legfeljebb a (2) bekezdés alapján kiszámított bruttó haszonösszeg felét számíthatja. (4) Amennyiben az áru távolsági fuvarozása részben vagy egészben nem vasúton