Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 904. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1945. évi 16.042. K. K. M.számú rendelete a személyszállító vonatokon az utazás koirlátozásáról. - 905. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1945. évi 14.700. K. K. M.számú rendelete a kereskedelemben üzemi bizottságok szervezéséről.

905. 14.700/1945. K. K. M. SE. 1351 1. panasszal élhet: a) a vállalat alkalmazottainak 30%-a, tia az alkalmazottak összes száma ötvenen alul van, és 10%-a, ha ötven vagy annál több (a panaszra jogosult alkalmazottak kiszámításánál a törtszám figyelmen kívül hagyandó); b) a munkáltató; 2. észrevételt tehet: az illetékes szakszervezet. (2) A panaszt, illetve az észrevételt a választásvezetőhöz kell írásban benyújtani, aki azt a választási jegyzőkönyvvel együtt három napon belül a Szakszervezeti Tanácshoz terjeszti fel, amely a panasz tárgyában harminc napon belül jogorvoslat kizárásáéval határoz. A Szakszervezeti Tanács határozatával a választást jóváhagyja, vagy új választást rendel el. 7. §. (1) A Bizottság megbízatása egy évre szól. Az elsőízben megválasztott, illetve •összeült Bizottság megbízatása azonban csak 1946. évi december hó 31. napján jár le. (2) A megbízatás lejárta előtt megszűnik a bizottsági tagság, ha a tag a) a vállalat alkalmazásából kilép, b) az illetékes szakszervezet előzetes hozzáj^ruljásfával lemond. Ezekben az esetekben a Bizottságból kivált tag helyére a soron következő póttag lép. (3) Ha a Bizottság tagjainak száma az <>sszes póttagok behívása után sem érné el a jelen rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott létszám kétharmadát, illetőleg ha a tagok száma három alá csökken, a Bizottság kiegészítésére megfelelő számú rendes és póttag megválasztása végett új választást kell tartani. Ezt a választást a Bizottság elnöke (akadályoztatása esetében helyettese), illetve korban legidősebb tagja vezeti a jelen rendelet 4. §-ában meghatározott módon. 8. §. (1) A Bizottság saját kebeléből elnököt és elnökhelyettest választ. (2) A Bizottság elnöke (elnökhelyettese) köteles minden hónapban legalább egyszer a Bizottságot összehívni és rendes ülést tartani. Rendkívüli ülést kell összehívni és tartani,, ha ezt a Bizottság rendes tagjainak fele, vagy a munkáltató kéri. (3) Ha a vállalatnak több fióküzletté (telepe) van — ideértve azokat az iparvállalatokat is, amelyek áruiknak közvetlen értékesítése végett nyílt árusítási üzletet tartanak fenn és ezeknél az 1. § (3) és (4) bekezdése értelmében külön Bizottság alakult — ezek a Bizottságok negyedévenként kötelesek együttes ülést tartami. Az együttes ülésen a fióküzletek Bizottságai legfeljebb háliárom-három taggal képviseltethetik magukat. (4) A Bizottság haitározatképességéhez legalább három tiag együttes jelenléte szükséges. (5) A Bizottság üléseit lehetőlég olyan időben tártjai, hogy a vállalat munkáját ne akadályozza. A bizottsági tagsági teendők folytán bekövetkezett munkamulasztás miatt a bizottsági tag illetménylét (fizetését, munkabéréti) csökkenteni nem lehet. A Bizottság ülései nem nyilvánosak, azokon a Bizottság tagjain kívül csak meghívottak vehetnek részt. A Bizottság ülésein az ille tékes szakszervezetek külön meghívás nélkül is képviseltethetik magukat; a szakszervezeti kiküldötteknek tanácskozási joguk van, de szavazati jogúk nincs. (6) Ha valamely bizottsági tag személyes ügye kerül a Bizottság elé, az érdekelt tag a Bizottság ülésén ebbeli minőségében nem vehet részt és helyére póttag behívásáról kell gondoskodni. (7) A Bizottság üléseiről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a tárgyalt kérdéseket és határozatokat tartalmazza. Ai jegyzőkönyvet az elnök és ai jegyző — ha a Bizdttságnak legalább öt tagja van —, ezeken kívül még két hitelesítő is 'aláírja. Az elnök a jegyzőkönyv egy példányát a ^'munkáltatónak, egy példányát az illetékes szakszervezetnek küldi meg, egy példányát pedig megőrzés végett a Bizottság irattárába helyezi. 9. §. (1) A Bizotítság hatásköre iá következő: 1. Ellenőrzi: a) az alkalmazottiak munkaviszonyából folyó jogainak érvényesítését (munkaidő, munkabér,, fizetéses szabadság, alkalmazás, elbocsátás, nyugdíjazás* újból alkalmazás, stb.) és kötelességeinek teljesítését, ezzel kapcsolatban őrködik a munkafegyelem megtartása felett; b) az alkalmazottak gazdasági és jóléti érdekeinek érvényesülését, különös tekintettel a családvédelemre, a balesetek elleni védelkezíésre, valamint az egészségügyi berendezésekre vonatkozó intézkedésekre; c) a kulturális és jóléti intézmények működését; ' d) az alkalmiazotitakkal való bánásmódot. 2. Javaslatot tesz a munkáltatónak: a) az 1. ponftban foglaltakkal kapcsolatban, úgyszintén af jobb, gazdaságosabb és eredményesebb üzlettvitel előmozdítására, racionális munkamódszerek kidolgozására, új munkafeltételekre, munkabeosztásra és munkarendre; b) egyes kiválóbb munkateljesítményű alkalmazottak előléptetésére, illetve jutalmazására.