Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 904. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1945. évi 16.042. K. K. M.számú rendelete a személyszállító vonatokon az utazás koirlátozásáról. - 905. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1945. évi 14.700. K. K. M.számú rendelete a kereskedelemben üzemi bizottságok szervezéséről.
1352 905. 14.700/1945. K. JE. M. £&. (2) A Bizottság az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott ellenőrzési jogának érvényesítése érdekében betekinthet a vállalat könyveibe és szükség esetén azokat könyvszakértővel is megvizsgáltathatja. A könyvszakértőt a Bizottság indokolt megkeresésére az illetékes szakszervezet küldi ki, költségeit 'al munkáltató köteles viselni. (3) Ha a Bizottság úgy találja, hogy a munkáltatónak valamely cselekménye vagy általában ügyviteli jogszabályba vagy közérdekbe, illetőleg a jóerkölcsökbe ütközik, továbbá a vállalat vagyoni érdekeit veszélyezteti, köteles az illetékes szakszervezetnek jelentést tenni. Ebből a célból joga van a Bizottságnak a vállalat ügyvitelébe betekinteni és a munkáltatótól adatokat és felvilágosításokat kérni. (4) A Bizottság az (1)—(3) bekezdésekben felsorolt valamennyi kérdés felderítése érdekében a vállalat kötelékébe tartozó bármely személyt meghallgathat. Az alkalmazott a Bizottság idézésére köteles megjelenni. A munkáltató köteles a kérdés tisztázásához szükséges minden adatot közölni ai Bizottsággal. 10. §. (1) A Bizottság minden vállalathál egyeztető bizottságot alakít. Az egyeztető bizottság elnökből és két tagból áll; egyik tagját a Bizottság — saját tagjai közül —, másik tagját a munkáltató jelöli ki, elnökét a kijelölt tagok választják érdektelen személyek köréből. (2) Az egyeztető bizottság: a) megállapítja a vállalat szolgálati szabályzatát és üzleti (üzemi) munkarendjét, valamint az alkalmazottak által elrontott, eltört vagy elvesztett munkaeszközökért, felszerelési és berendezési tárgyakért vagy árukért a térítési kötelezettséget és az ennek alapján fizetendő összeget; b) dönt a vállalat jóléti, egészségügyi és balesetvédelmi ügyeiben. (3) Az egyeztető bizottság a hatáskörébe utalt ügyekben minden esetben egyeztetést kísérel meg az érdekeltek között és csak ennek sikertelensége esetén dönt jogorvoslat kizárásával, a kollektív szerződések határ ozmányainak figyelembevételével és azok korlátai között. 22. §. (1) A munkaviszonnyal kapcsolatosan a munkáltató által valamely alkalmazott ellen, vagy valamely, alkamazott részéről a munkáfltató ellen emelt panaszt, — ha tagjainak száma ötnél kevesebb — a Bizottság tárgyalja. Öttagú vagy annál nagyobb létszámú Bizottság ilyen panaszok tárgyalásával nem foglalkozik, hanem erre a célra tagjai közül fegyelmi bizottságot küld ki. A fegyelmi bizottság elnökből és két tagból áll: üléseit munkaidőn kívül tartja. Eljárásában a békés elintézésre törekszik, ennek sikertelensége esetében fegyelmi határozatot hoz. (2) Ha a fegyelmi bizottság valamely alkalmazott által a munkáltató ellen emelt panaszt jogosnak találja, erről a szükséges intézkedés megtétele céljából a Bizottságot értesíti. (3) Ha a fegyelmi bizottság a munkáltató által valamely alkalmazott ellen emelt panaszt alaposnak találja, az alkalmazottal szemben a következő fegyelmi büntetéseket szabhatja ki: a) szóbeli feddés, b) írásbeli megrovás és annak a vállalat megfelelő helyiségében kifüggesztése, c) áthelyezés más munkahelyre, d) azonnali hatállyal való elbocsátás. (4) A fegyelmi határozaft ellen jogorvoslatnak helye nincs. A d) pont alkalmazása esetében az alkalmazott jogigényével a munkaügyi bírósághoz fordulhat. (5) A fegyelmi bizottság hivaltalból is eljárhat akkor, ha úgy találja, hogy a: munkáltatók vagy valamely alkalmazottnak cselekménye a munkaerkölcsöt vagy a vállailaft érdekeit veszélyezteti. 12. §. (1) A Bizottság tagját e tisztségelvállalása miatt a 'munkáltató semmiféle joghátránnyal nem sújthatja. A Bizottság tagjának szolgálati viszonyát tisztségének tartama alatt egyáltalában nem, annak lejártától számított két éven belül pedig csak: az 1884:XVIL te. 94. §-ában felsorolt valamely olyan ok miatt lehet megszüntetni* amely okból felmondás nélkül azonnal elbocsátható. (2) A munkáltató köteles a Bizottság tagjainak működésükkel kapcsolatban felmerült igazolt készkiadásait megtéríteni. A Bizottság tagja megbízatásának tartama alatt sorrendszerű előléptetésben nem szenvedhet hátrányt. A Bizottság tagját megbízatásának tartama alatt soronkíyül előléptetni nem lehet. (3) A Bizottság vezötői nagyobb 1 váliaílatoknál a vállalat irányításában is résztvesznek, a> következő elvek szerint: a) Ha a vállalat rendszeresen 50 alkalmazottnál többet nem foglalkoztat, iái Bizottság elnöke a válüalat irányításában általában nem, illetve csak olyan különleges esetekben vesz részt, amikor arra az ügy természete miatt szükség van. Ilyen vállalatoknál! a Bizottság elnöke rendes alkalmazotti munkakörét köteles ellátni. b) Ha ai vállalat rendszeresen ötvennél több, de száznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, a Bizottság elnöke (akadályoztatása esetében helyettese) a vállalat irányítá-