Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 770. A földmivelésügyi miniszter 1945. évi 61.000. F. M. számú rendeleteaz 1895:XLVI. törvénycikk hatálya alá tartozó mezőgazdasági termények, termékek és cikkek pótlására szolgáló készítmények forgalombahozatalának szabályozásáról. - 771. A földmivelésügyi miniszter 1945. évi 51.000. F. M. számú rendelete a Mezőgazdasági Szakoktatási Tanács szervezeti szabályainak és ügyviteli rendjének a megállapításáról.

771. 51.000/1945. F. M. sz. 1Í21 főelőadójául ,a földmivellésügyi minisz­térium felsőfokú gazdasági szakoktatási ügy­osztályának mindenkori vezetőjét és titkárául a földművelésügyi miniszté­riumi iskolánkívüli gazdasági szakoktatása ügyosztályániak mindenkori vezetőjét , ne­vezi ki. 4. §. (1) Al miniszter a Tanács 24 tagját akként nevezi ki, hogy azok közül 6 a tucíb­mányos élet és az agrárközélet, 5 a felsőfokú szakoktatás, 5 a középfokú szakoktatás és 2 az alsófoikú szakoktatás, végül 6 iái közigazga­tás képviselőiből kerüljön ki. (2) A miniszter a Tanács tanulmányi bi­zottságának 12 tagját akként nevezi ki, hogy azok közül 2 a tudományos élet és az agrár­közélet, 4 a felsőfokú szakoktatás, 2 a kö­zépfokú szakoktatás és 1 az alsófokú szak­oktatás, végül 3 a közigazgatás képviselőiből \ kerüljön ki. 5. §. (1) A Tanács gazdasági szakoktatási \ és közigazgatási tagjai a felsőfokú oktatási, 1 valamint a közép- és alsófokú oktatási szak­osztályok között szakjuknak megfelelően , oszlanak meg, míg a tudományos élet és az \ agrárközélet képviselői, valamint az egyes miniszterek kiküldöttei választás útján ke­i rülnek az egyes szakosztályok tagjai közé. Ugyancsak választás útján alakul meg az iskolánkívüli oktatási szakosztály. (2> A választás szótöbbséggel történik. Bár a szakosztályok létszáma nem korláto­zott, a szakosztályok minden tagja csak a Tanács tagjai közül kerülhet ki. (3) A szakosztályok elnökét a szak­osztályok tagjai maguk közül szótöbbséggel választják. 6. §. Különösen fontos természetű vagy nagyobb terjedelmű ügyek elkészítésével akár a Tanács, akár a tanulmányi bizottság, akár pedig a szakosztályok több tagból álló szakbizottságot is megbízhatnak. Az elnök­nek, illetőleg az ügyvezető-alelnöknek szin­tén jogában áll egyes kérdések előkészítése céljából szakbizottságot kijelölni. II. A Tanács ügyviteli rendje. 7. §. (1) A Tanács ügyvitelét az ügy­vezető-alelnök vezeti és irányítja. (2) A Tanácshoz érkezett leiratokat és megkereséseket az ügyvezető-alelnök, azok természetének megfelelően, vagy saját ha­táskörében intézi el, vagy pedig a tárgyalás előkészítésére valamely bizottsági tagnak osztja ki, amely esetben ez a bizottsági tag ennek az ügynek az előadójává válik. (3) A miniszter felhívására tárgyalt ügyek előadója a főelőadó. 8. §. (1) Minden ügyet először az illeté­kes szakosztályban kell tárgyalni, miért is az előadó az ügyet haladéktalanul az illeté­kes szakosztály elnökéhez juttatja. (2) A szakosztály feladata a tárgyalásra hozzá juttatott ügynek a különböző szak­szempontokból való megvizsgálása és a kér­déssel kapcsolatban kialakult különböző szakvélemények egyeztetése, összhangba­hozása. (3) Valamely kérdés tárgyalásának be­fejezése után a szakosztály előadója a tár­gyalásról összefoglaló írásbeli tájékoztatót készít és a szakosztály elnöke ezt további •tárgyalás végett, az ügy előadója útján a tanulmányi bizottság elé terjeszti. (4) A szakosztály előadója a földmíve­lésügyi minisztérium gazdasági szakoktatási főosztálya illetékes ügyosztályának vezetője. 9. §. (1) A tanulmányi bizottság az eléje kerülő ügyben vagy végleges álláspon­tot foglal el, vagy, ha ezt az ügy fontossá­gára figyelemmel szükségesnek tartja, az ügyet — végleges, állásfoglalás végett —­javaslatával a Tanács ülése vjelé terjeszti. (2) Ha valiamely jogszabály a Tanács meghallgatását írja elő, vagy ha a miniszter kifejezetten a Tanács véleményét kívánja, a tanulmányi bizottság az ügyet a Tanács ülése elé terjeszti. 10. §. (1) A Tanács a szükséghez képest tartja üléseit. Az ülés idejét és napirendjét az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök állapítja meg és a. Tanács tagjait az ülésre ezt legalább 8 nappal megelőzően hívja meg. A fontoisabb javaslatok szövegét a meghivóval együtt bocsátja a tagok rendel­kezésére, (2) A Tanács ülésén, a napirenden felül tárgyalni lehet bármely jelenlévő tanácstag; nak azt az indítványát is, (amelyet az ülés előtt legalább 5 nappal az elnöknek írásban bejelentett. (3) A Tanács ülésein egy-egy kérdéshez mindenki csak egyszer szólhat hozzá, kivéve az elnököt, iaz ügyvezető-alelnököt és az ügy előadóját. (4) Az indítványtevők szóbeli megoko­lása legfeljebb 20 percig, a hozzászólások legfeljebb 10 percig tarthatnak. (5) A Tanács határozatait: szótöbbséggel hozza. Fontostafob ügyek tárgyalásánál az émök minden esetben névszerinti szavazást rendel el. Szavazategyenlőség esetén az el­nök szavazata a döntő. Az elnök csiak szava­zategyenlőség esetében szavaz. (6) A különvéleirnényeket az illető ta­nácstagok eredeti fogalmazásában a jegy­zőkönyvhöz kell csatolni. (7) A Tanács határozatképességéhez leg­alább a tagok felének jelenléte szükséges. (8) A Tanács határozatait, javaslatait és 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom