Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - [sic]162. A m. kir. iparügyi miniszter 1936. évi 30.000. Ip. M. számú rendelete, az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936 : VII. törvénycikk végrehajtásáról.

262. 30.000/1936. Ip. M. sz. 1131 abban a helyiségben, amelyben iparát folytatja, ipara körébe tartozó kész termékeket is árusítson. • Az első bekezdés alkalmazása szempontjából egy helyiségnek kell tekinteni több. egymásba nyiló helyiséget is. Az első bekezdésben foglalt- tilalom alá eső azok az iparosok és kereskedők, akik az 1936 : VII. törvénycikk hatálybalépésekor ipari munkájukat, illetőleg kereskedelmi szakmájukat egy helyiségben folytatták, ezt az állapotot 1938. évi január hó 31. napjáig fenntarthatják. 43. §. Az az iparos és az a kereskedő, aki az előző szakaszban foglalt rendelkezések ellenére ipari munkát és kereskedelmi szakmát egy helyiségben folytat, kihágást követ el, és az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései szerint pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. te. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott rendelkezés alkalmazása szempontjából az iparügyi minisztert kell szakminiszternek tekinteni. Az iparűzési jog elvonása. (Törvény 70. §^a, — 1936 : VII. te. 19. §-a.) 44. §. Az iparűzési jog elvonása azt jelenti, hogy annak tartama alatt az iparos önállóan semminő ipart sem gyakorolhat, és üzletvezetőként (törvény 10. §-a) sem alkalmazható. Az iparűzési jog elvonása tehát rendkívül súlyosan érinti az iparost, ezért a hatóságoknak a törvény 70. §-ának rendelkezéseihez szigorúan alkalmazkodva, a legnagyobb körültekintéssel kell eljárniok abból a célból, hogy az iparűzési jog elvonása csajt indokolt esetben történjék. A hatóságnak, mielőtt ebben a kérdésben határozna, a vonatkozó iratokat be kell szereznie, és azokból kell megállapítania, hogy az iparűzési jog elvonásának a törvényben megszabott feltételei fennforognak-e. Ebben a kérdésben a hatóság a kereskedelmi és iparkamarát is, és az ipartestületet is meghallgathatja. " A törvény 70. §-ában említett, az állam, a szemérem ellen elkövetett bűntetteket és vétségeket a jelen rendelet- függeléke sorolja fel, azt pedig, hogy valamely bűntettet vagy vétséget nyereségvágyból követtek-e el, esetről-esetre kell elbírálni. A törvény 70. §-ának első bekezdésében említett „cselekmény" alatt érteni kell minden büntettet és vétséget, még ha az iparost három hónapot meg nem haladó szabadságvesztésbüntetésre ítélték is, továbbá a kihágásokat, végül általában mindazokat az egyéb cselekményeket, amelyek miatt elítélésnek van helye. . ,