Rendeletek tára, 1935
Rendeletek - 235. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1935. évi 52.000. számú rendelete, a legkisebb munkabéreknek egyes iparágakban megállapítására hivatott munkabérmegállapító bizottságok felállításáról és működéséről.
Mi. 33.W0/1W. K. M. i.e. S4? A közzétett határozat, ha nem meghatározott időre szól, mindaddig hatályban marad, 1. amíg a munkabérmegállapító bizottság a kereskedelemügyi miniszter felhívására újabb határozatot nem hoz, és ez a határozat a kereskedelemügyi miniszter megerősítése, és a Budapesti Közlönyben való közzététel után hatályba nem lép, illetőleg 2. amíg a kereskedelemügyi miniszter a munkabérmegállapító bizottság meghallgatása után a határozatot hatályon kívül nem helyezi. A határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezését a kereskedelemügyi miniszter a Budapesti Közlönyben közzéteszi. 10. §. Azok a munkaadók, akiknek vállalatára a megállapított legkisebb munkabérek érvényesek, kötelesek a hatályban lévő legkisebb munkabéreket feltüntető hirdetményt a munkavállalók á!tal könnyen hozzáférhető helyen, olvashatóan, mindazokban a munkahelyiségeikben kifüggeszteni, amelyekben a legkisebb'munkabérek hatálya alá eső munkavállalókat foglalkoztatnak, vagy részükre a munkahelyiségeken kívül végzendő munkát kiadnak, illetőleg ahol a kiadott munkát elvégzése után átveszik, és az érte járó bért kifizetik. A hirdetményre rá kell vezetni a közzétételnek és a hatálybalépésnek napját, valamint * munkaadó aláírását. 11. §. Ha a munkaadó a megállapított legkisebb munkabérből bármely címen valamit levon, köteles a munkabér esedékessége alkalmával a munkavállalónak írásbeli elszámolást adni, és abban a megállapított és megszolgált munkabér mellett a levonást, é« a levonás jogcímét részletesen feltüntetni. 12. §. A munkavállaló a munkaadótól a szerződéssel vagy egyéb megállapodással kikötött, és a jelen rendelet alapján megállapított legkisebb munkabér közötti különbözet megfizetését, és a munka* bér késedelmes fizetéséből szárm«ó kárának megtérítését követelheti. Semmis minden olyan megállapodás, amelyben a munkavállaló lemond arról, hogy a kikötött, és a jelen rendelet alapján megállapított legkisebb munkabér közötti különbözetet követelje. 13. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, és az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései szerint pénzbüntetéssel büntetendő: 1. a munkaadó, ha munkavállalóját műnkabérmegállapító bizottsági tagsági kötelességének teljesítésében kellő indok nélkül megakadályozza; 2. a munkabérmegállapító bízottság elnöke, alelnöke, tagja, póttagja vagy közege, ha az ebben a minőségben megtudott üzleti vagy üzemi titkot jogtalanul mással közli, vagy a maga vagy más javára jogtalanul felhasználja; 3. a munkaadó^ ha a vállalatára érvényes legkisebb munkabére 1 *
