Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 413. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 167.616. számú rendelete, a vasúton szállított bor-, bormust-, gyümölcsbor- és sörszállítmányok mennyiségének űrmérték szerint való kitüntetése iránt 13.703/1892. sz. a. kiadott „Szabályrendelet" kiegészítéséről. - 414. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú körrendelete, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. törvénycikk végrehajtási rendéletéről.

Í222 414. 163.400/1932 K. M. sz. vételekkel együtt lehetővé tegyék az ipartestületeknek azt, hogy a törvényben előírt feladataiknak és kötelezettségeiknek megfelelhessenek. Ez az egyébként önként értetődő követelmény szabja tehát meg azt, hogy az említett díjtételeket minő keretekben kell megállapítani. A törvény abból indul ki, hogy a.tagsági díjak igazságos kivetését leginkább azáltal lehet elérni, ha a tagsági díjakat az ipartestületek vagy a tagjaik által űzött képesítéshez kötött ipar után az ipartestület működése területén előírt általános kereseti adó alapjának, vagy az ott folytatott képesítéshez kötött ipar jövedelmezőségének és az abban foglalkoztatott alkalmazottak számának alapulvételével vetik ki évről-évre. További rendelkezések megállapítását mellőzi a törvény, és bizonyos szabadságot enged abban a tekintetben, hogy az alapszabályokba felveendő minő rendelkezésekkel érje el az ipartestület azt a célt, hogy minden tagja végeredményben az általa űzött iparnak hozamához mért tagsági díjat fizessen. A tagsági díjak emelkedésének alapja lehet a kereseti adó, lehet az alkalmazottak létszáma, mely esetben két tanoncot lehet egy segédnek számítani, lehet az említett adatok együttes számbavétele is. Megállapíthatók a tagsági díjak olyképpen is, hogy az alapszabályokban az ipartestület legalább négy fokozatú alpdíjat és ehhez számítandó, megfelelően emelkedő pótdíjakat állapít meg. A pótdíjak az ipari szakmák és a helyi viszonyok szerint változhatnak. A pótdíj megállapításánál alapul lehet venni a foglalkoztatott munkások havonkint, vagy más idŐközönkint figyelembe vett számát, esetleg olyan szakmákban, ahol ez könnyen és biztosan ellenőrizhető, a felhasznált anyagok mennyiségét, például a közvágóhídon leölt vagy levágott állatok után kivetett és a hatóság által beszedett illetékeket stb. Mindenesetre arra kell azonban törekedni, hogy a tagsági díjak megállapítása úgy történjék, hogy maga a tag is ellenőrizhesse a kivetés helyességét és alapszabályszerűségét. Ezért lehetőleg mellőzni kell a merőben becslés útján' történő kivetési rendszert. Az ipartestületi elöljáróságok az iparüzletek után megállapított általános kereseti adó alapjai tekintetében a községi elöljáróságoktól (városi adóhivataloktól), amelyek az általános kereseti adó alapjait feltüntető kivetési lajstromokat kezelik, szerezhetik be a szükséges adatokat. Ezeknek az adatoknak rendelkezésre bocsátását a törvény 10. §<tnak negyedik bekezdése a községi elöljáróságok Óvárosi adóhivatalok) kötelességévé teszi. Ezek az adatok tehát a községi elöljáróságoknál (városi adóhivataloknál) megtekinthetők. A törvény 10. §-ának utolsó bekezdése szerint a felvételi és tagsági díjak biztosítására, behajtására és elévülésére a közadók