Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 413. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 167.616. számú rendelete, a vasúton szállított bor-, bormust-, gyümölcsbor- és sörszállítmányok mennyiségének űrmérték szerint való kitüntetése iránt 13.703/1892. sz. a. kiadott „Szabályrendelet" kiegészítéséről. - 414. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú körrendelete, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. törvénycikk végrehajtási rendéletéről.

414. 163.400/1932 K. M. sz. 1223 kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Ebből a, rendelkezésből következik, hogy az ipartestületeket arra kötelezheti a kereskedelemügyi miniszter, hogy a tagdíjhátralékok kimutatása és behajtása céljából a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600. P.. M. számú hivatalos összeállítás (Rt. 1927. 2530. o.) 44. §-ának 3. bekezdéséhez fűzött utasítás 8. bekezdésének megfelelőén járjanak el. Az ipartestületi tagsági jogok. 11. §. A törvény 11. §-a az ipartestületben minden tagnak biztosít tanácskozási és szavazási jogot, a szenvedő választói jogot ellenben ahhoz a feltételhez köti, hogy az ipartestületi tag az ipartestület működésének területén legalább három év óta űzzön képesítéshez kötött ipart. A szakasz második bekezdése négy pontba foglalva sorolja fel azokat az okokat, amelyeknek fennforgása esetén az ipartestületi tag tanácskozási és szaviazási jogát nem gyakorolhatja, és az ipartestületben semminő tisztet be nem tölthet, és semminő megbízatással fel nem ruházható. Az említett bekezdés 2. pontja szerint a szóban lévő jogkorlátozás alá esik többek között az, aki bűntett, az állam ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll. A kérdéses rendelkezés szempontjából az van „bűnvádi eljárás alatt", aki ellen a vádló vádirat, vádindítvány vagy vizsgálati indítvány alakjában, vagy másként vádat emelt. A szóbanlévő jogkorlátozás alapjául tehát a nyomozás, mint a vádló tájékoztatására szolgáló eljárás, még akkor sem szolgálhat, ha a nyomozást meghatározott személy ellen rendelték el, vagy ha a nyomozás folyamán az ipartestületi tagot terheltként hallgatták ki. Még kevésbbé lehet ilyen hatást tulajdonítani a feljelentés tételének. A harmadik bekezdés a tagsági jogok gyakorlásának módját szabályozza. A tagsági jogokat az iparosok személyesen gyakorolják. Jogi személyeknél, a részvénytársaságokat és szövetkezeteket, valamint a korlátolt felelősségű társaságokat is ideértve, a tagsági jogok gyakorlását erre a célra meghatalmazott képviselőjükre kell bízni. A közkereseti és betéti társaságok, amelyek az 1922 : XII törvénycikk 4. §-a értelmében képesítéshez kötött ipart csak abban az esetben űzhetnek, ha az illető ipar Önálló gyakorlása tekintetében a törvényben megállapított feltételek, és ezek között a szakképzettséget a társaságnak az üzlet vezetésére jogosított valamelyik tagja saját személyében igazolja, ennek a rendelkezésnek megfelelően az üzlet vezetésére jogosított képesített tagjuk, illetőleg a képesített tagok valamelyike által gyakorolják tagsági jogaikat. Az iparnak kiskorúak javára gyakorlása esetén önként értetődő követelmény, hogy az ipartestületi tagsági jogokat az gyakorolja, aki az ipart a kiskorúak javára űzi.