Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 136. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1931. évi 52.166. számú rendeletével kiadott II. függelék a Bodrogközi gazdasági vasút engedélyokiratához.

136. 52.166/1931. K. M. sz. 529 A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2.5 m. magasságig \% vagy ,1K lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 1K lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanolyan rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fenntartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni, és az anyaglerakást olyképpen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befúvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, ahol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon víztelenítendők lesznek — olykép azonban, hogy az által káros vízfolyások ne keletkezhessenek, és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenkint mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0.80 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen vasútra is kiterjeszttetik. Az elhatárolás a vasút üzemét kezelő vasút igazgatóságának közegeivel együttesen még a hitelesítési eljárás előtt megvizsgálandó, és az ezen eljárás alkalmával az elhatárolási szabályzat alapján megállapított hiányok az építés terhére megszüntetendők. Szálas vagy csemete erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, amelyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb említett elhatárolási szabályzatban előírt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátítandók, és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetőleg kisajátítás csak abban az esetben