Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 51. A m. kir. igazságügyminiszter 1931. évi 10.600. I. M. számú rendelete, az ingatlanra vezetett árverés határidejére irányadó értékhatár megváltoztatásáról. - 52. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1930. évi 150.443/1930. számú rendelete, az iparban, valamint némely más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről szóló 1928 : V. törvénycikk 1—3., 8., 12—16., 18—20., 22—24., 30. §-ainak és az ezekre vonatkozó büntető rendelkezéseknek végrehajtásáról.

52. 150.443/1930. K. M. sz. 207 munkaadóval szemben, aki az ilyen beteg nőt mégis foglalkoztatja, illetőleg a szolgálat alól azonnal fel nem menti. Ha a törvény erről az utóbb említett esetről mégis különösen is megemlékezik, és ha a betegség igazolására ebben az esetben a megszabott orvosi bizonyítványt kívánja meg, teszi ezi azért, mert az ilyen betegségben szenvedő nőt a jelzett négy heti időtartamra, ha nem is büntetőjogilag, de magánjogilag ugyanolyan különleges védelemben részesíti, mint a szülést megelőző és követő hat hét alatt. Ez a különleges magánjogi védelem pedig abból áll, hogy a munkaadó az alatt az idő alatt, mely alatt a nőt a szóbanlévő rendelkezésekre tekintettel nem szabad foglalkoztatnia, vagy azt a szolgálattól fel kell mentenie, vagy az a szolgálat teljesítését megtagadhatja, a nőnek nem mondhat fel, ha mint az az esetek legtöbbjében várható, a jelzett törvényi előfeltételek fennforgásáról tudott, vagy ha arról őt a nő élőszóval való felmondás esetében azonnal, más módon való felmondás esetében pedig annak közlésétől számított nyolc napon beiül értesíti (8. §. 3. bekezdés). Ennek a feltételnek fennforgása esetében a munkaadónak felmondása a szülést megelőző hat hét, és a szülést követő hat, illetőleg tíz hét alatt hatálytalan, vagyis olybá veendő, mintha meg sem történt volna. És pedig nem csupán abban az esetben, ha a munkaadó a felmondást a szolgálatnak szóbanlévő akadályára, hanem ha azt bármely más okra alapítja is. A törvény azonban nemcsak attól kíméli meg a nőt, hogy a munkaadó neki a szülést megelőző és követő hat-hat, illetőleg a szülést követő tíz hét alatt felmondhasson, de attól is, hogy a munkaadó már előzetes felmondás alapján ez alatt az idő alatt bocsáthassa el őt szolgálatából. Ha ugyanis a munkaadó bár már előbb úgy mondott fel, hogy a szolgálati viszony megszűnése a szülést megelőző vagy azt követő hat, illetőleg a szülést követő tíz hétbe esnék, a szolgálati viszony a védelmi időnek még hátralévő tartamára meghosszabbodik, és csak azzal együtt szűnik meg. A törvény az alól a szabály alól, hogy a szolgálati viszony a védelmi idő alatt vagy a védelmi időbe eső lejárattal nem szüntethető meg, csak a 8. §-ának 4. bekezdésében meghatározott kivételeket engedi. A törvény nem rendelkezik arról az esetről, ha a lebetegedés az alatt a hat hét alatt, amely alatt az orvosi bizonyítvány szerint az várható, tényleg nem következik be. A törvény célzatára való tekintettel nyilvánvaló azonban, hogy ez a körülmény a törvény rendelkezéseinek érvényesülését a szülést közvetlenül megelőző hat hétre nem érinti, és hogy tehát a törvény rendelkezései az