Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 51. A m. kir. igazságügyminiszter 1931. évi 10.600. I. M. számú rendelete, az ingatlanra vezetett árverés határidejére irányadó értékhatár megváltoztatásáról. - 52. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1930. évi 150.443/1930. számú rendelete, az iparban, valamint némely más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről szóló 1928 : V. törvénycikk 1—3., 8., 12—16., 18—20., 22—24., 30. §-ainak és az ezekre vonatkozó büntető rendelkezéseknek végrehajtásáról.

208 52. 150.443/1930. K. M. sz. orvosi bizonyítványból következő időponttól a lebetegedés tényleges bekövetkezésének időpontjáig is érvényesülnek. A törvény szerint a munkaadó arra az időre, mely alatt a nő a szolgálatnak szóbanlévő szünetelése alatt nem teljesít szolgálatot, nem köteles munkabért fizetni, hacsak ebbeli kötelességét a szolgálati szerződés erre az időre is kifejezetten meg nem állapítja. Természetes azonban, hogy a munkaadó munkabérfizetési kötelessége fennáll akkor is, ha az különleges joszabályból vagy munkaszabályszerződésből (kollektív szerződésből) következikA jelen szakasz szempontjából a törvény 8. §-ában közelebbről megjelölt orvosi bizonyítványokkal egyenlő értékűek az Országos Stefánia Szövetség orvosai által kiállított orvosi bizonyítványok. 7. §. A törvény 20. §-a büntetés terhe alatt (a törvény 35. §. 1. bekezdés a) pont) arra kötelezi a munkaadót, hogy az olyan nőnek, aki saját gyermekét szoptatja, a napi munkaszakon belül legalább egy órai szünetet, még pedig legalább két megfelelő részletben engedjen abból a célból, hogy csecsemőjét elláthassa. A törvény e rendelkezésének célzata szempontjából nem tekinthető megfelelőnek a fél óránál rövidebb, valamint a csupán négy óránál hosszabb időközökben engedett szünet. B) Az éjjeli munka korlátozása. 8. §. A törvény 12. §-a értelmében a törvény 1. §-ában megjelölt üzemekben és vállalatokban: a) este tíz órától reggel öt óráig gyermeket, fiatalkorút és nőt foglalkoztatni tilos; b) a foglalkoztatott gyermekeknek, fiatalkorúaknak és nőknek legalább egymásra következő tizenegy órai meg nem szakított éjjeli pihenőidőt kell engedni, amely éjjeli pihenőidőbe az este tíz órától reggel öt óráig tartó időnek bele kell esnie. Az előbbi bekezdésben foglalt korlátozásokon belül a tizenegy órai éjjeli pihenőidő kezdetét és végét a munkaadó a munkaidőrendben (36—40. §-ok) az üzem viszonyaihoz képest szabadon állapíthatja meg. Ha azonban a munkaadó a gyermeket, a fiatalkorút vagy a nőt, például este tíz óráig foglalkoztatja, az a következő napon reggel kilenc óra előtt nem kezdheti meg a munkát, és viszont reggel öt órakor a gyermek, a fiatalkorú vagy a nő csak akkor állítható munkába, ha az az előző este már hat órakor távozott a munkából. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések megszegése a törvény 35. §. 1. bekezdésének a) pontja értelmében büntetendő kihágás. 9. §. A kötelező tizenegy órai éjjeli pihenőidő, és az éjjeli munkatilalmi idő kezdetének és végének megállapítása szempontjából a vasúti időszámítás irányadó.