Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 79. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1929. évi 2.000/II. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. törvénycikk, valamint e törvény egyes rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító 1929 : X. törvénycikk végrehajtásáról.

386 79. 2.000/1929. F. M. sz. a törvény, illetve rendelet idézett §-ai elzárás büntetésen felül pénzbüntetés kiszabását is előírják. Bár a büntetőnovella (1928. évi X. t.-c.) 3. §-ának első bekezdése értelmében azon rendelkezések, amelyek egyes cselekményekre mellékbüntetésként pénzbüntetést határoznak meg, hatályukat vesztették, az eljáró rendőri büntetőbíró a büntetőnovella idézett szakaszának második bekezdése alapján, a Bt. 42. és 43. §-aiba, illetve a Bt. n. 22. §-ába, továbbá a jelen rendelet 82. §-ába ütköző kihágásokért, elzárásbüntetés kiszabása dacára, mindenkor pénzbüntetést is alkalmazhat. A büntetőnovella 4. §-a értelmében az eljáró rendőri büntetőbíró az elzárásbüntetés mellőzésével főbüntetésként is alkalmazhat megfelelő súlyos pénzbüntetést, de csak akkor, ha tekintettel az elítélt egyéniségére úgy találja, hogy megfelelően súlyos pénzbüntetés alkalmazásával őt éppen úgy, vagy érzékenyebben lehet megbüntetni, és őt újabb bűncselekmény elkövetésétől éppen úgy, vagy hatályosabban lehet visszatartani, mint a cselekménnyel arányban álló szabadságvesztés alkalmazásával. A büntetőnovella 7. §-ának harmadik bekezdése értelmében kihágások halmazata esetében a pénzbüntetést fel lehet emelni, még pedig, ha az elkövetett valamennyi kihágásra ugyanaz a pénzbüntetés van legmagasabb összegként megállapítva, a legmagasabb összeg kétszereséig, olyan kihágások halmazata esetében pedig, amelyekre különböző pénzbüntetések vannak meghatározva, a két pénzbüntetés legmagasabb összegeinek együttes összegéig. Az eljáró rendőri büntetőbíró a törvény és a jelen rendelet fent felsorolt szakaszaiba ütköző kihágások eseteiben, ha az enyhítő körülmények túlnyomóak, a Kbtk. 21. §-ának alkalmazásával is kiszabhat elzárás helyett pénzbüntetést, ezen esetben azonban a túlnyomó enyhítő körülményeket az ítélet indokolásában a Rbsz. 157. §-a értelmében tüzetesen fel kell sorolni. Ha a rendőri büntetőbíró ítéletében a Kbtk. 21. §-ának alkalmazását kellően meg nem indokolja, a szakképviselő az ítéletet a készbesítés napjától számított 15 napon belül megfellebbezni köteles. 84. §. Az elzárás- és pénzbüntetéssel kapcsolatos mellékbüntetések. Az elzárás-, és úgy a fő-, mint a mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetésen kívül, a Bt. 47., 48. és 50. §-ai, továbbá a Bt. n. 25. §-a terhelttel szemben egyéb megtorló intézkedések foganatosítását is előírja. Előírja nevezetesen az eljárás tárgyát képező bornak vagy egyéb anyagnak az elkobzását, kiöntés útján való megsemmisítését, vagy az elítélt fél költségére való denaturálását, az elkobzás