Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 79. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1929. évi 2.000/II. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. törvénycikk, valamint e törvény egyes rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító 1929 : X. törvénycikk végrehajtásáról.

79. 2.000/1929. F. M. sz. 387 elől elvont ital értékének a kir. kincstár javára leendő megtéríté­sét, a büntető ítéletnek elítélt fél költségén hírlapban való közzé­tételét, elítélttől a szeszes italok kimérésére vagy kismértékben való elárusítására vonatkozó engedélynek esetleges elvonását, és végül a hamisított borok után a természetes borokért járó köz­ségi (városi) boritaladónak a megfizetését. 85. §. A munkaadó vagy a felügyelettel megbízott egyén felelőssége. A Bt. n. 23. §-a értelmében a munkaadó vagy a felügyelet­tel megbízott egyén a Bt. 42—44. §-aiba ütköző cselekményekért büntetőjogi felelősséggel tartozik akkor, ha a cselekményt, az ő tudtával, valamelyik alkalmazottja vagy hozzátartozója követi el, úgyszintén ha üzemének köteles ellenőrzését szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elmulasztja. Terhelt a szándékosság vagy súlyos gondatlanság hiányát az eljárás során perrendszerűleg bizonyítani tartozik. A Bt. 45. §-a értelmében — a Bt. 42. és 43. §-ainak 1. pontjai alá eső ital kimérése esetében — a büntetőjogi felelősség szándé­kosság vagy gondatlanság esetén a kimérő csapost is terheli. A törvény ezen rendelkezéseivel főleg a borhamisítás leg­gyakoribb esetét, az úgynevezett söntésbeli vizezést kívánja megszüntetni. 86. §. Az elzárásbüntetés maximumának felemelése. A Bt. 46. §-a értelmében a főbüntetésként kiszabható elzárás­büntetésnek három hónapi maximuma, az elzáráson felül kiszab­ható pénzbüntetés helyébe behajthatatlanság esetén lépő elzárás­büntetés folytán, három hónappal felemelhető. '87. §. Intézkedés az eljárás tárgyát képező hamisított italokról, és a hamisításra felhasznált anyagokról. A Bt. 47. §-a értelmében az ítéletben (végzésben) az iránt is intézkedni kell, hogy mi történjék az eljárás tárgyát képező anyagokkal (hamisított vagy hamis néven forgalomba hozott italok, forgalombahozatalra nézve előírt rendelkezések megsze­gésével forgalomba hozott vagy forgalomba hozni szándékolt italok, a borhamisításra alkalmas tiltott anyagok stb.). Az eljáró rendőrhatóság köteles tehát ítéletében (végzésé­ben) az eljárás tárgyát képező italok elkobzásáról, ezeknek mi­kénti felhasználásáról, illetve értéküknek a földmíveléstigyi tárca javára leendő megtérítéséről rendelkezni. Az elkobozni rendelt italoknak, amennyiben ipari célra használhatók, denaturálását, ha pedig ipari célra nem használ­hatók, kiöntés útján való megsemmisítését kell elrendelni. 25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom