Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 79. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1929. évi 2.000/II. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. törvénycikk, valamint e törvény egyes rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító 1929 : X. törvénycikk végrehajtásáról.

79. 2.000/1929. F. M. sz. 37S kötelesek vezetni, amelyben az engedélyezett típusborok szesz­foka, s vegyelemzésének egyéb jellegzetes tulajdonságai pontosan feltüntetendők. Ezen nyilvántartás az illetékes hatóságoknak, úgyszintén a Bt. 52. §-a alapján az ellenőrzéssel megbízott közegeknek, kívána­tukra, bármikor rendelkezésre bocsátandó, egyébként azonban tartalmuk teljesen bizalmasan kezelendő. Aki borainak tartályán jogosulatlanul alkalmazza az állami ellenőrző jegyet, vagy aki az engedélyezett állami ellenőrző jegyet oly borokra alkalmazza, amelyek szesztartalma és vegyi összetétele nem felel meg a forgalomba hozni engedélyezett típusbor szesz­tartalmának és vegyi összetételének, az kihágást követ el, és ezen cselekménye — egyéb büntetőjogi következményeken kívül — a Bt. 43. §-ának 1. pontja alapján is büntetendő. Amennyiben a típusborok előállítása borpárlat felhasználá­sával történnék, úgy a borpárlat felhasználására vonatkozólag a jelen rendelet 28. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A típusbort előállító termelőszövetkezet vagy pincészet fel­kérésére a kísérleti állomás bizonyítványt köteles adni arról, hogy a földmívelésügyi miniszter engedélye alapján készült, és nála bemutatott típusbor mindama sajátságokkal rendelkezik, amelyekre elnevezése utal. A csemege-típusborok tekintetében a jelen rendelet 65—66. §-ainak a csemegeborokra vonatkozó rendelkezései is irányadók. 65. §. Csemegebor, ürmösbor. A csemegeborokat a közönséges boroktól nagyobb extrakt-, cukor- és szesztartalmuk, továbbá jellegzetes ízük, illatuk és zamatuk különbözteti meg. A Bt. 31. §-a értelmében a. csemegeborok előállításához a boron, mint természetes alapanyagon kívül, belföldi szárított (fonnyasztott) szőlőt, sűrített mustot, és legalább 92 térfogat % szesztartalommal bíró hibátlan borpárlatot, és esetleg fűszereket szabad használni. Az ürmösbor (ürmös) készítéséhez a fenti anyagokon kívül üröm is használandó. Ürmösbor (ürmös) néven csak olyan italt szabad forgalomba hozni, amely a csemegeborra vonatkozó törvényes rendelkezések­nek mindenben megfelel, és legalább 16 térfogat % szeszt, és legalább 6 súly % cukrot tartalmaz. A-csemegebort csak kifejezetten „csemegebor", „édes csemege­bor" vagy „likőrbor", — az ürmösbort pedig csak kifejezetten „ürmösbor", „édes ürmösbor", „ürmös" vagy „édes ürmös" néven szabad forgalomba hozni. A csemegebort (ürmösbort) más, akár bel-, ajcár külföldi borral házasítani tilos. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom