Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 184. A m. kir. pénzügyminiszter 1929. évi 86.000. számú rendelete, utasítás az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről szóló 1929. évi XXVIII. t.-c. végrehajtása tárgyában.

980 184. 86.000/1929. P. U. M. sz. (3) Az állatforgalmi adó megszüntetése következtében a pénzügyigazgatóságoknak intézkedniük kell az iránt, hogy a marhalevélkezelőknél az állatforgalmi adó kezelése, beszállítása és elszámolása ellenőriztessék. A húsforgalmi adó tárgya és kulcsa. 2. §. (1) A marhalevélkötelezettség alá eső állatoknak/közfogyasztás céljából való levágása alkalmával 4-3% általános forgalmi adót (húsforgalmi adót) kell fizetni. Ut. (1) A marhalevélkötelezettséget az 1888 : VII. t.-c. és a jelen törvény '18. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott 1929. évi 35.900 számú földmívelésügyi miniszteri rendelet (Magy. Rend. Tára 1929. évf. 277. o.) állapítja meg. Ezek szerint a ló, szarvasmarha, bivaly, öszvér, szamár, sertés, juh és kecske korukra való tekintet nélkül marhalevélkötelezettség alá esnek. Ezeknek az állatoknak közfogyasztás céljából való levágása esetén rendszerint 4-3%-os húsforgalmi adót kell fizetni. Ez alól a szabály alól részleges mentességet biztosít a jelen §. (2) bekezdése a gazdasági cselédek természetbeni ellátása céljából történt vágásokra, és a 6. §. a lovak levágására. (2) Magánfogyasztás alatt az állategészségügyi szabályok szerint a magánháztartás körében való húsfogyasztás, illetőleg azoknak a húsfogyasztása értendő, akik egy-egy háztartáshoz való — akár állandó, akár időleges — tartozásuknál fogva, külön fizetés nélkül kapják élelmezésüket, ide nem számítva a külső cselédeket és a háztartáshoz nem tartozó olyan alkalmazottakat, akik élelmezésükről saját külön háztartásuk körében maguk gondoskodnak. (3) A magánfogyasztástól különböző bármilyen célra való vágás húsforgalmi adóköteles vágásnak minősül, és ezért — az (1) bekezdés utolsó mondatában említett kivétellel — húsforgalmi adó alá esik. A magánfogyasztástól különböző, tehát közfogyasztás céljára való vágások összes eseteit és lehetőségeit tételesen felsorolni nem lehet, csak példaként említem meg a következő, gyakrabban előforduló eseteket. Adó alá esik a hús értékesítése céljából a húsiparosok és kereskedők által végzett vágás, és a húsnak emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerekké (szalámi, kolbászáru, füstölt hús, húskonzervek stb.) feldolgozása céljából való vágás. Katonai közétkezési bizottságok által a katonaság élelmezése céljából való vágások, bányák és iparvállalatok által az alkalmazottak és munkások élelmezései céljából való vágások, valamint szállodák, nevelőintézetek, étkezőhelyiségek, fogházak, kórházak, gyógyintézetek, szegényházak