Rendeletek tára, 1929
Rendeletek - 184. A m. kir. pénzügyminiszter 1929. évi 86.000. számú rendelete, utasítás az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről szóló 1929. évi XXVIII. t.-c. végrehajtása tárgyában.
184. 86.000/1929. P. Ü. M. sz. 981 és népkonyhák, továbbá a mészárosok, húsárusítók, vendéglősök, korcsmárosok háztartásai részére való vágások szintén közfogyasztás céljára való vágásnak minősülnek. Adó alá esnek ezenkívül a nem emberi élelmezés céljából történő vágások is, például az iparcikké való feldolgozás, az állati etetés, vagy állati takarmány előállítása céljából történő vágások stb. Annak a körülménynek, hogy a levágott állat a vágató félnek saját tenyésztése volt-e, sem az adókötelezettségre, sem az adó kulcsára nincs befolyása. (4) Az 1927. évi október hó 15-én ke|.t 101.664. számú m. kir. kereskedelemügyi miniszteri rendelet (Magy. Rend. Tára 1927. évf. 1781. o.) szerint a mészáros-, vagy hentesipar üzésére nem jogosított személyek (gazdák, állattartók stb.) az általuk alkalmilag levágott állatok húsának azt a részét, amelyet a saját háztartásuk körében felhasználni nem tudnak, az említett kereskedelmi miniszteri rendeletben és a földmívelésügyi miniszter 1927. évi 108.036. számú rendeletében (Magy. Rend. Tára-1927. évf. 1712. o.) megállapított feltételek szerint közfogyasztásra árusíthatják. Alkalmi vágásnak számítanak ebből a szempontból : 1. a kényszervágások ; 2. azok az esetek, amikor a gazda vagy más állattartó késre érett és veszteség nélkül tovább nem tartható állatját azért vágja le, mert az élő állatokat helyben megfelelően értékesíteni nem tudja, máshova pedig ragadós betegség folytán elrendelt forgalmi korlátozás miatt nem szállíthatja el; 3. ha a gazda vagy más fogyasztó azért vág sertést, hogy abból a saját háztartásában szükséges zsírt állítsa elő ; 4. végül ha a gazda a saját cselédsége, vagy az arató munkások részére természetben kiadandó szalonnajárandóság fedezésére vág sertést. Az árusítónak a húsvizsgáló igazolványával igazolni kell azt is, hogy alkalmilag levágott állatoknak a saját háztartása körében fel nem használható húsát árusítja. Ezenkívül a magánfogyasztásra levágott állat húsát (zsírját stb.) hentesipar űzésére jogosított útján, vagy nekik való eladással is lehet közfogyasztásra értékesíteni. Mindezekben az esetekben az értékesítésre kerülő részek értéke után kell a 4-3% húsforgalmi adót a bekövetkező (2) bekezdésben, a 3. §. (3) bekezdésében és a 4. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések, és az azok végrehajtására vonatkozó utasítások szerint leróni. (5) Az elhullott állatok értéke után a jelen §. (1) bekezdésében meghatározott adót nem kell megfizetni. Az ilyen állatokból készült ipari termékek értékesítése esetén 2% általános forgalmi adó jár abban az esetben, ha az ilyen átruházást az 1921 : XXXIX. t.-c. rendelkezései az általános forgalmi adó alól fel nem mentik,