Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.
1232 186. 20.000/1927. P. Ü. M. gz. 25. a Mi Asszonyunkról nevezett iskolanővérek, 26. a Mi Asszonyunkról nevezett szegénynővérek. 27. a Mi Asszonyunkról nevezett sioni nővérek, 28. a szent Erzsébetről nevezett nővérek, 29. a szent Keresztről nevezett nővérek, 30. az Üdvözítőről nevezett nővérek, 31. a Megváltó leányairól nevezett nővérek, 32. a szent Ferenc-ren&i nővérek, 33. Assisi szent Ferenc leányai, 34. a szent Ferencről nevezett Mária missiónáriusnők, 35. a Domonkos apácák, 36. a szent Szívről nevezett Karmelita apácák, 37. a szegények kis nővérei. (Állandóan mentesek a házadó alól :) 2. a királyi udvar palotái, lakóházai, a melléképületekkel együtt, az állami épületek, a közigazgatás céljaira szolgáló törvényhatósági, községi (városi) épületek, valamint a törvényhatósági, községi (városi) épületekben az állami, törvényhatósági, községi (városi) alkalmazottaknak természetben, illetőleg ingyen lakásul átengedett épületrészek ; Ut. (1) A királyi udvar palotái alatt a király udvartartásának céljára szolgáló épületeket kell érteni. Ide tartoznak mindazok a lakóházak és azok melléképületei, amelyek a király és a király családjának használataira vannak szánva, továbbá amelyek a király udvartartásához tartozó személyzet elhelyezésére szolgálnak. Az a körülmény, hogy az udvartartás céljára használt épületek magántulajdonban vagy köztulajdonban vannak-e, az adómentesség szempontjából közömbös. A királyi család magánvagyonához tartozó — és nem az udvartartás céljára szánt — épületek azonban a királyi udvar palotái és lakóházai közé nem sorozhatok, és így az általános szabályok alá esnek, épp úgy, mint más magánépületek. (2) Állami épület az az épület, amelynek tulajdonosa és tényleges birtokosa maga az állam, vagy valamely állami üzem (pl. a m. kir. posta, a m. kir. államvasutak, az állami vasgyár, az állami gépgyár, az állami bányák, a mezőhegyesi, a kisbéri állami ménesbirtok stb.), illetőleg az állam tulajdonában levő alap vagy alapítvány (pl. a kivándorlási alap, országos erdei alap stb.). Valamely állami szerv által kezelt, de nem az állam tulajdonát alkotó alapoknak — mint pl. a római katolikus vallás- és tanulmányi alapnak, a jövedéki bírságalapnak stb. — épületei azonban nem állami épületek, ennélfogva az állami épületeket megillető adómentesség ezeknek az alapoknak és alapítványoknak épületeit nem illeti meg.