Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.
186. 20.000/1927. P.- ÍL M. sz. 1233 (3) Az állami épületek rendszerint az állami igazgatás, úgymint a közigazgatás, igazságszolgáltatás, közoktatás céliára vagy katonai, esendőrségi, rendőrségi célokra szolgálnak' Vannak azonban olyan állami épületek is, amelyek nem az állami igazgatás céljaira, hanem a szegényebb néposztályok lakásszükségletének kielégítésére, vagy pedig a hajléktalanoknak átmenetileg való elhelyezésere szolgálnak. Ezek az állami munkásházak a Kispest városhoz tartozó Wekerletelepen továbbá az inséglakások a Budapesthez tartozó Auguszta-, Mária Valéria-, Zita-, Sashalom-telepen, a Császárfürdő barakktelepen, a Gubacsi-úti, Lenke-uti, Vágóhíd-úti telepen továbbá az újpesti vonatszertári telepen. Végül vannak állami bérházak, amelyeket az állam a főváros területén és annak környékén az utolsó esztendőkben a lakásszükséglet enyhítése céljából építtetett vagy megvásárolt. ^ ^ (4) A bérbe nem adott állami épületeket kivétel nélkül és a rendeltetésükre való tekintet nélkül, a bérbeadott állami épületek közül azonban csupán a 4. §. (2) bekezdésében meghatározott épületeket ületi meg az állandó adómentesség. (5) A törvényhatósági és községi épületek és épületrészek közül csak azokat illeti meg az állandó házadómentesség, amelyek a közigazgatás céljaira szolgálnak. Házadó alá esnek tehát azok a törvényhatósági és községi (városi) épületek, illetőleg épületrészek, amelyek magángazdasággal (erdő- és mezőgazdasággal) vagy vállalkozással, pl. bányaüzemmel, gyári vagy más ipar-, illetőleg kereskedelmi vállalattal, pl. községi (városi) takarékpénztárral kapcsolatosak. (6) Adómentesek a törvényhatósági és községi (városi) vámházak (fogyasztási adó- és vámhivatali épületek, vámszedő házak), a községi (városi) vásárcsarnokok, közvágóhidak és tűzoltó-laktanyák; a törvényhatósági és községi (városi) vízvezetéki, világítási üzemnek, a köztisztasági és köztemetőhivatalnak, fertőtlenítő intézetnek, gyepmesteri telepnek, szemét le- és átrakó helynek, mértékhitelesítő hivatalnak az épületei, az állandó jellegű kiállítási épületek, az útkaparó és csőszházak, a népkonyhák, a melegedő helyiségek; foglalkoztató műhelyek, a munkaközvetítő intézetek céljaira használt helyiségek stb. (7) Adómentesek azok a törvényhatósági és községi (városi) épületek, illetőleg ezeknek ama részei, amelyek törvényhatósági és községi (városi) alkalmazottaknak természetbeni lakásául szolgálnak. A törvényhatóság épületében a főispánnak bérfizetés nélkül átengedett lakás szintén adómentes. Az adómentesség azonban nem terjed ki azoknak a törvényhatósági és községi (városi) alkalmazottaknak természetbeni lakásaira, akik kizárólag magánjogi címen bírt Magy. Rend. Tára, 1927. I-VI. f. 78