Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

492 175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. menyre vállalkozik, hanem a gazdasági termeléshez szükség ges anyagot vagy segédeszközt is szolgáltatja. Ilyen vállalkozó pl. a feles juhász, aki a juhtenyésztés céljára a tenyészállatokat adja. (12) A vállalatszerűén bérmunkában végzett kertépítés, kerttervezés, kertalakítás, kertrendezés, kertgondozás és karbantartás olyan vállalkozás, illetőleg haszonhajtó foglalkozás, amely általános kereseti adó alá tartozik, feltéve, hogy az, aki a munkát végzi, a kert tulajdonosával nem áll szolgálati viszonyban, és ennélfogva a munkadíj nem esik a 3. §. rendelkezése alá. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület, továbbá a vármegyei kertészeti egyesületek időközönkint közölni fogják az illetékes m. kir. adóhivatalokkal a területükön működő kertépítő vállalkozókat. (13) Az állami mének bérlete nem tekinthető jövedelmet hajtó foglalkozásnak, és így önállóan nem adóztatható meg. (14) A házak {lakások stb.) főbérlői az albérletbe adásból származó jövedelmeikre nézve általános kereseti adó alá tartoznak. Ide tartozik az, aki egy egész épületet, vagy az épületnek több lakást vagy üzlethelyiséget, műhelyt, raktárt stb. magában foglaló részét bérbe veszi, és abból egy vagy több lakást, vagy üzlethelyiséget, műhelyt, raktárt stb. albérletbe kiad. Megjegyzendő, hogy a nyerészkedésre irányuló célzatot fel kell tételezni minden olyan esetben is, amikor a főbérlő valamely házban csak egy lakást vagy üzlethelyiséget, műhelyt, raktárt stb. bérel ugyan, de azt nejn maga használja, hanem teljes egészében albérletbe adja. Ha azonban valaki a bérelt lakásából egy bútorozott szobát csupán azért ad ki albérletbe, hogy a lakbérét könnyebben fizethesse, úgy az albérletbe adás általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozásnak nem tekinthető. (15) Az adóztatás szempontjából a bérlővel (albérletbe adóval) azonos elbánás alá esik az is, aki valamely ingatlannak (földnek vagy háznak) a használatára bérfizetés nélkül jogosult, és pedig a nélkül, hogy annak tulajdonosa, vagy haszonélvezője, vagy őrökbérlője lenne, és a használatra átengedett helyiséget másnak bérbe adja. Ilyen eset pl. az, ha valaki az épületet az épület tulajdonosával való rokoni kötelékből vagy szolgálati viszonyból kifolyólag bérfizetés nélkül használja, illetőleg annak használatára jogosult, és az épületet bérbe adja. (16) Általában az a szabály, hogy a föld vagy a ház jövedelme után a tulajdonos, a haszonélvező és az örökbérlő föld- vagy házadót tartozik fizetni, ezek tehát a föld-