Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

m S0.Ö00/Í921 P. Ü. M. aie. 493 bői vagy a házból származó jövedelem után általános kereseti adóval nem róhatók meg. A föld vagy a ház bérlője azonban sem föld-, sem házadóval nem róható meg, s így abban az esetben, ha a földből vagy a házból albérletbe adás útján szerez jövedelmet, ez a jövedelem általános kereseti adó alá tartozik. Az általános kereseti adó alapja a bérlő bevételének az a többlete, amennyivel ez a bevétel az általa a bérbeadónak fizetett bérösszeget tényleg meghaladja. A bérlőnek az a jövedelme, amely a bérelt lakásnak, vagy a lakás egy részének akár bútorral, akár a nélkül való albérletbe adásából származik, általános kereseti adó alá esik akkor is, ha az albérletbe adás üzletszerűnek nem minősíthető. Ugyanígy valamely nem lakásul szolgáló épületrész albérletbe adásából származó jövedelem után a bérlő általános kereseti adó alá esik akkor is, ha az albérletbe adás keresetszerü foglalkozásnak nem minősíthető. (17) A földadó vagy ház adó alá eső ingatlan bérlője a bérelt ingatlannak albérletbe adásából származó jövedelem után általános kereseti adó alá esik abban az esetben is, ha a bérlő az ingatlan után járó földadót, vagy házadót, vagy annak egy részét a szerződés értelmében viselni, vagy az állam részére közvetlenül befizetni köteles. A bérlőnek ebből a bérbeadójával szemben, vállalt magánjogi kötelezettségéből ugyanis nem származik az államkincstár javára szolgáló és közjogi természetű adófizetési kötelezettség, vagyis a bérlő (albérletbe adó) nem válik ezáltal a földadónak alanyává. (18) A minden más haszonbérlőkhöz tartoznak az üres háztelkeknek, a házadó alá nem eső ideiglenes építményeknek, sátraknak, a víz partján lévő fürdőkabinoknak, a vizén úszó és a parthoz nem kötött építményeknek (pl. h§jóknak stb.) bérbevevői, amennyiben a bérbevétel jövedelemszerzés céljából történik ; a királyi kisebb haszonvételi jogoknak, nevezetesen a malom-, vám-, rév- és vásári jogoknak (helypénzszedési jognak), továbbá az akár nyilt vizeken, akár zárt vízterületeken gyakorolható halászati jognak, valamint a vadászati (vadlelőhetési) jognak bérlői, utóbbiak azonban csak akkor, ha a vadászatot nem csupán kedvtelésből (sportszerűleg), hanem haszonhajtó foglalkozásként gyakorolják ; az úgynevezett gabellajővedelmek (a kóser húsmérés, valamint az állatok vágásáért szedett díjak) bérlői és általában az általános kereseti adónak tárgyául szolgáló ipari és kereskedelmi üzleteknek, bányáknak, kohóknak, vagy bárminő más haszonhajtó vállalatoknak a bérlői, tekintet nélkül arra, hogy a bérlet tárgyának tulajdonosa általános kereseti adó alá esik-e vagy sem. t