Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. 491 bérlői és általában véve minden más haszonbérlő, és pedig tekintet nélkül arra, hogy a bérlő a haszonbért készpénzzel vagy más javakkal köteles-e fizetni, vagy a haszonbér fejé­ben a bevételnek, vagy jövedelmének egy részét köteles a bérbeadónak átadni. (6) A földhaszonbérlőkhöz kell számítani a részre gazdálkodókat (hányadrészes, feles, harmados stb. bérlőket), valamint azokat is, akik ingatlanok kezelésére és művelé­sére — akár külön fizetés mellett, akár a nélkül — azzal a kötelezettséggel vállalkoznak, hogy a bérbeadónak meg­határozott összegű évi jövedelmet szolgáltatnak be, a be­vételnek ezt meghaladó része pedig őket illeti meg, de őket éri az előállható veszteség is. Ilyen bérlő pl. a feles dinnyés is. Végül ide tartoznak azok, akik oly szerződés alapján keletkezett jövedelmet élveznek, amely szerződéssel vala­mely földbirtok használatát — és nem haszonélvezetét — bizonyos időre azzal a kötelezettséggel ruházzák át, hogy a használatra jogosult fél köteles az átruházót eltartani, ápolni, esetleg adósságának kamatait fizetni, és az ingatlan terheit viselni. (7) A földhaszonbérlő adókötelezettsége szempontjá­ból közömbös az, hogy a földhaszonbérlő a föld megmívelé­sére idegen munkaerőt is alkalmaz-e, vagy pedig azt csupán maga míveli. (8) A vagyonváltságföldek megmívelése és a föld­haszonbér fizetésének kötelezettsége nem a felek egybe­hangzó akaratán, hanem a törvényhozás egyoldalú elhatáro­zásán alapszik, és így azok a földtulaj (Jonosok, akik a vagyon­váltság fejében leadott földeket, azoknak tényleges igénybe­vételéig tnívelni és haszonbért fizetni tartoznak, ebből ki­folyólag általános kereseti adóval meg nem róhatók. (9) Azok az időszaki mezőgazdasági munkások, akik mezőgazdasági munkák ,(pl. kapálás, aratás, cséplés stb.) végzéséért a termés bizonyos hányadát kapják, haszon­bérlőknek általában nem tekinthetők. (10) Azok az időszaki munkások azonban, akik vala­mely mezőgazdasági munka elvégzését, pl. kapálást és be­takarítást, kaszálást, aratást és behordást, vagy cséplést a várható termény bizonyos hányadának átengedéséért olyan terjedelemben vállalják, hogy ezt a munkát nem kizárólag maguk vagy pedig családjuk segítségével végzik el, hanem annak elvégzésére idegen munkaerőket, munkásokat is al­kalmaznak, a földhaszonbérlőkkel egyenlő elbánás alá eső vállalkozóknak tekintendők. (11) Hasonlóképen vállalkozónak tekintendő az olyan mezőgazdasági munkás is, aki nem csupán munkateljesít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom