Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 161. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 350. P. M. számú rendete, a külföldre történt hivatalos kiküldetések alkalmával felszámítható illetmények tárgyában.

161. 350/1927. P. M. sz. 415 napidíjat lehet felszámítani, figyelemmel természetesen az alábbi 5. pontban foglalt különleges rendelkezésre. 5. A külföldre történt hivatalos kiküldetések alkalmával, ha a külföldön tartózkodás 12 óránál hosszabb tartamú volt, a napidíjakat minden egyes naptári napra feljes összeggel lehet felszámítani, kivéve azokat az eseteket, ha a kiküldetés megkezdésekor igénybevett vonatnak vagy hajónak menetrend szerinti indulási ideje déli 12 óra utáni időre, vagy ha a kiküldetés befejezésekor igénybevett vonatnak vagy hajónak menetrend szerinti érkezési ideje déli 12 óra előtti időre esik, amely esetekben az illető napra eső napidíjnak csak a felét lehet felszámítani. 6. A tisztviselő és egyéb alkalmazott abban az esetben, ha a külföldön tartózkodás 12 óránál rövidebb tartamú volt, az illető országra nézve megállapított napidíjnak csak a felét (egy fél napidíjat), ha pedig a külföldön tartózkodás 6 óránál is rövidebb tartamú volt, az illető országra nézve megállapított napidíjnak csak a negyedét (egy negyed napidíjat) számíthatja fel. Ha a külföldön tartózkodás 2 óránál is rövidebb tartamú volt, a tisztviselő és egyéb alkalmazott az illető országra nézve megállapított napidíjat egyáltalán nem számíthat fel. 7. A külföldön állomásozó m. kir. külképviseleti hatóságoknál szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak az illető külképviseleti hatóság székhelyén kívül eső helyen teljesített szolgálat után nem számíthatnak fel napidíjakat abban az esetben, ha alkalmaztatásuk országa kormányának székhelyén (pl. Törökországra nézve Angorában) vagy pedig az illető kormány nyári tartózkodási helyén (pl. Romániára nézve Sinaiában) teljesítenek szolgálatot. 8. A külföldre történt hivatalos kiküldetések alkalmával az I—XI. fizetési osztályokba tartozó állami tisztviselők, és az azokkal a 2. pont szerint egy tekintet alá esők, az 1927. évi április hótól kezdve a következő bérkocsidíjakat számíthatják fel: a) Magyarországon a lakástól a vasúti vagy hajóállomásig, illetőleg a vasúti vagy hajóállomástól a lakásig megtett minden egyes út után, 4 pengőt; b) külföldön a lakástól a vasúti vagy hajóállomáisig, illetőleg a vasúti vagy hajóállomástól a lakásig megtett útért, úgy az érkezésnél, mint az indulásnál külön-külön: Albániában, Belgiumban, Észtországban, Franciaországban, Lettországban, Litvániában és Olaszországban 3 pengőt, Bulgáriában, Finnországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban 4 pengőt, Ausztriában, Cseh-Szlovákiában, Svájcban és Svédországban 5 pengőt, Dániában, Qörögorszájgban, Németországban, Norvégiában és Törökországban 6 pengőt, Angliában, Egyiptomban és a Szerb-Horvát-Szlovén királyságban 7 pengőt, Amerikában (Észak- és Dél-Amerikában) 15 pengőt.