Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 161. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 350. P. M. számú rendete, a külföldre történt hivatalos kiküldetések alkalmával felszámítható illetmények tárgyában.

416 161. 350/1927. P. M. sz. Ezt a bérkocsidíjat olyan esetekben is fel lehet számítani, amelyekben az utazásnak folytatása végett ugyanabban a városban vagy községben egyik pályaudvarról a máisikra, vagy a vasúti állomásról a hajóállomásra, vagy a hajóállomásról a vasúti állomásra át kell menni, kivéve a csatlakozási pályaudvarokon (kikötőkben) történő átszállások eseteit, amely esetekben bérkocsidíj felszámításának helye nincsen. Abban az esetben, ha a külföldön tartózkodás 12 óránál rövidebb tartamú volt, a tisztviselő és egyéb alkalmazott a b) pont alatt említett külföldi bérkocsidíjat egyáltalán nem számíthatja fel. A jelen pontban említetteken kívül más esetekben, vagy más címeken bérkocsi díj at felszámítani egyáltalán nem lehet. A fentiek szerint megállapított bérkocsidíjon felül sem a bérkocsi belsejében el nem helyezhető podgyászert esetleg fizetett díjakat, sem pedig a podgyásznak a bérkocsitól a vonathoz vagy hajóhoz, illetőleg a vonattól vagy hajótól a bérkocsihoz történt viteléért esetleg fizetett vítelbért (hordár díj at) külön felszámítani nem lehet Bérkocsidíjat — a 9. pontban említett kivételtől eltekintve — csak tisztviselők számíthatnak fel. 9. A külügyi igazgatásnál rendszeresített futárszolgálatban futárként külföldre kiküldött kezelők és díjnokok is felszámíthatják a 8. pontban megállapított bérkocsidíjakat, de csak abban az esetben, ha azt a kiküldetés körülményei, illetőleg a magukkal vitt hivatalos csomagnak nagysága vagy minősége különösen indokolttá teszik. Ezt a körülményt a kiküldő hatóság főnöke köteles az útiszámlán minden esetben külön igazolni. 10. A külföldön állomásozó m. kir. külképviseleti hatóságoknál szolgálatot teljesítő tisztviselők az illető külképviseleti hatóság székhelyén, a város területén belül teljesített hivatalos utakért bérkocsidíjakat nem számíthatnak fel. A külképviseleti hatóság székhelyén teljesített sürgős hivatalos utak alkalmával, az 1927. évi április hó 1-étől kezdődő hatállyal, a külképviseleti hatóságnál szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak abban az esetben, ha a távolság a kiindulási ponttól a kirendelési helyig a legrövidebb úton számítva 2 kilométert meghalad, tekintet nélkül arra, hogy a kirendelési hely a vámvonalon belül, vagy azon kívül fekszik, a közlekedési eszköz (villamosvasút, társaskocsi, helyi hajó, sikló stb.) használatáért tényleg fizetett viteldíjat, viteldíjmegtérítés címén felszámíthatják. Ezt a viteldíjmegtérítést a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott nem számíthatja fel abban az esetben: a) ha hivatalos kocsit vagy hivatalos gépkocsit: vett igénybe; b) ha a helyi közlekedési eszközre hivatalos állásából kifő-