Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 79. A m. kir. fölmívelésügyi miniszter 1927. évi 3.200. számú körrendelete, a legelők és rétek megfertőzésének meggátlásáról.

274 79. 3.200/1927. F. M. sz. 79. A m. kir. fölmívelésügyi miniszter 1927. évi 3.200. számú körrendelete, a legelők és rétek megfertőzésének meg gátlásáról. A mételykór elleni eredményes védekezés érdekében a mételykóros állatok gyógyítása mellett különös gondot kell fordítani arra, hogy a legelők és a rétek befertőzése lehetőleg meggátoltassék, továbbá hogy a fertőzött legelők, valamint a fertőzött rétekről származó széna ártalmatlanná tétessék. Az állatok mételyes fertőződése rendszerint a legelőn történik, ahol leginkább nyílik alkalom arra, hogy az- állatok a vízben levő, vagy a füvekhez tapadó, továbbá az ú. n. törpe iszapcsigákban levő, vagy a csigák házához tapadt betokolt mételylárvákat lenyeljék. A fertőzés azonban az istállóban is lehetséges, ha a betokolt mételylárvákat, esetleg ott rekedt iszap-csigákat tartalmazó zöld takarmányt, vagy nem eléggé száraz friss szénát etetnek az állatokkal, A legelők fertőzöttségének fenntartói az előző évről részben áttelelt mételypeték, továbbá a csigák testében áttelelt mételylárvák, főleg azonban, a mételykóros házi- és vadon élő állatok, amelyekben a mételyek egészen öt éven át élnek, amelyek tehát a legeltetés egész ideje alatt nap-nap után szórják el bélürülékükkel a mételypetéket. Rendes években csupán a legelőknek mély fekvésüknél vagy kedvezőtlen • talajviszonyaiknál fogva állandóan víz alatt álló, mocsaras részei, továbbá a lassan folyó sekély patakok, csermelyek, víz-erek, levezető árkok, s közvetlen környékük veszedelmesek ; nedves években — mint a múlt év is volt, — a további, esetleg az összes legelő-területek is fertőződnek a kiöntött, vagy máshonnan odafolyt vízzel, odatapadt iszapcsigákkal, mételypetékkel és betokolt mételylárvákkal. Minthogy a száj mételyek fejlődésének elengedhetetlen feltétele a víz és a törpe iszapcsiga jelenléte a legelőn vagy a réteken, a legelők és a rétek mételymentesítésének az iszapcsigák, a mételyek és a lárvák pusztítására kell irányulnia. Az iszapcsigák irtásának, és ezzel a legelők és rétek mételymentesítésének egyik legbiztosabb módja a kiterjedten mocsaras, nedves legelők és rétek lecsapolása, továbbá megfelelő vízszabályozással a vízáradások megszüntetése vagy korlátozása, mert a lecsapolt területeken és a tartósan száraz ártereken az iszapcsigák kipusztulnak. Ahol tehát a talaj és a földrajzi viszonyok azt megengedik, és a megfelelő anyagi eszközök rendelkezésre állanak, ilyen módon kell a legelőket és a réteket ártalmatlanná tenni. A lecsapolásra, illetőleg a vízszabályozásra fordított költségek