Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

1262 186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. megállapítására nézve a helyiségeknek helyes minősítése ad megbízható támpontot. A helyiségek minősítésénél három csoportot kell megkülönböztetni, és pedig a lakrészek (szobák), továbbá az üzleti helyiségek, és a mellékhelyiségek csoportját. (2) Lakrészeknek'minősítendők a szobák. Szobák azok a helyiségek, amelyek valósággal lakásul szolgálnak, vagy ha üresen állanak is, de lakásra vannak szánva, vagy arra alkalmasak, vagyis eléggé világosak és ajtóval, ablakkal, továbbá kályhával vagy más fűtőkészülékkel vannak ellátva, avagy a szomszéd helyiségből fűthetők. A lakrészekhez tartoznak tehát : a lakószoba, a cselédszoba, a padlásszoba, a pinceszoba, a hálófülke, a terem, a dolgozó szoba, a, könyvtárszoba, a képtár, a hall stb. Az olyan hálófülke (alkov) azonban, amelynek külön ajtója nincs, hanem valamely lakrésznek csak a folytatása, külön szobának nem számít. (3) Üzleti helyiségek : a mészárszékek, boltok, kávéházak ; továbbá a korcsma- és vendéglőhelyiségek és a műhelyek. Bolt alatt nemcsak az a helyiség értendő, amelynek a vevőközönség számára bárhonnan bejárata van, hanem ha ugyanabban az üzletben az eladás több helyiségben történik, valamennyi boltnak tekintendő, bárha az részben iroda avagy raktárhelyiség. Az elárusító helyiséggel összefüggő raktárhelyiség szintén üzlethelyiségnek tekintendő. Azok a szobák azonban, amelyek nem üzlethelyiségül, hanem lakásul szolgálnak, üzleti helyiségnek nem vehetők még akkor sem, ha azok az üzleti helyiséggel közvetlenül kapcsolatban vannak. Az üzleti helyiségek közé sorolandó az orvosi rendelő szoba, ügyvédi iroda, a takarékpénztár helyisége, a gyógyszertár és a borbélyműhely is. Az olyan lakott helyiség, amely részben műhelynek, boltnak vagy egyébnek is használtatik, lakószobának tekintendő, és az üzleti helyiségek közé nem számítható. (4) Mellékhelyiségek : az előszobák, a fürdőszobák, a konyhák, mosókonyhák, kamarák, pincék, padlások, istállók kocsiszínek, a nyitott vagy zárt folyosók, pitvarok, lépcsőházak, verandák, és minden olyan helyiség, amely lakrésznek vagy üzleti helyiségnek már eredeti rendeltetésénél fogva sem minősíthető. (5) Előszobának kizárólag azt a helyiséget lehet tekinteni, amely nincs lakószobának vagy várószobának béren dezve. (2) Az összehasonlításon nyugvó becslésnél mérvadó : a fekvés, az építés módja, és minden oly körülmény, amelyből a haszonérték helyesen megállapítható.