Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

• 1236 186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. adómentes helyiségben néha mulatságot vagy előadást rendeznek, az adómentességet nem szünteti meg. (6) Az iparosok művelésére és szakirányú továbbképzésére szolgáló iparoskörök, iparosotthonok által kizárólag erre a célra használt helyiségeket nemcsak községekben, hanem városokban is megilleti az adómentesség. (7) A kaszinók épületei nem tartoznak az (5) és (6) bekezdésekben említett épületek közé, s így házadó alá esnek. (8) Adómentesek azok az épületek és épületrészek is, amelyeket a műemlékek országos felügyelő bizottsága műemlékeknek nyilvánított és felügyelete alá helyezett, amenynyiben lakásul vagy üzleti célokra sem állandóan, sem ideiglenesen nem használtatnak. (Állandóan mentesek a házadó alól :) 6. a gazdasági épületek (ideértve a cselédházakat is), a bányák, kohóművek, közraktárak, gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira — ideértve az irodahelyiségeket is — szolgáló épületek és épületrészek ; az ipari műhelyek ; Ut. (1) Gazdasági épületek alatt a mező- és erdőgazda" ság folytatására/ szükséges, emberi lakásul nem használható) és az illető földbirtok alkotó részéül szolgáló épületek értendők, amelyeket ezen rendeltetésüknek megfelelően használnak. Ilyen épületek pl. a csűr, a magtár, az istálló, a félszer, a dohányszárító pajta, a présház, a boros pince. Tde tartoznak a szeszgyárakkal kapcsolatos marhahízlalás céljaira szolgáló épületek is. (2) Az adómentes gazdasági épületek közé nem tartoznak a kereskedelmi célokra szolgáló épületek. Ehhez képest nem adómentes például a gabonakereskedő magtárja, a marhakereskedő istállója, a borkereskedő borospincéje, és pedig még akkor sem, ha az nincs bérbe adva. (3) Adómentes gazdasági cstlédház alatt az olyan épület értendő, amelyet kizárólag az illető gazdaságban alkalmazott cseléd és ennek családja természetbeni lakás címén használ, ideértve a kertészt, dohányost, vincellért és a gazdaságnál szükségszerűleg alkalmazott iparost is, pl. bognárt, kovácsot, gépészt, lakatost stb. Nem számíthatók azonban az adómentes cselédházakhoz a magasabb képzettségű gazdasági alkalmazottak, nevezetesen a jószágkormányzók, számtartók, gazdatisztek, erdőtisztek, ispánok lakásául szolgáló épületek, amelyek nem a mező- vagy erdőgazdaságban alkalmazott cselédek lakásául szolgálnak. (4) A gazdasági épületek és gazdasági cselédlakok csak addig adómentesek, amíg azok, mint a földbirtok alkotó-