Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. Iâ3? részei, rendeltetésüknek megfelelően használtatnak. Ha rendeltetésüktől elvonatnak, pl. akár a tulajdonos, akár a birtok haszonbérlője az épületet kereskedelmi üzlet céljára, illetőleg ipari, vagy kereskedelmi, vagy általában más — gazdasági cselédnek nem minősíthető — alkalmazottak lakása céljára használja, vagy pedig a földbirtoktól elkülönítve, bármilyen célra bérbeadja, illetőleg albérletbe adja, adókötelesekké válnak. (5) A bányák, kohóművek, közraktárak, gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén kizárólag azok az épületek és épületrészek adómentesek, amelyek közvetlenül az üzem céljaira, vagyis a feldolgozandó anyag elhelyezésére, a termékek előállítására és raktározására szolgálnak, (pl. gépház, műhely, raktár, gyári iroda). De nem terjed ki az adómentesség a tulajdonos vagy alkalmazottai (munkásai) által lakásnak használt, vagy e célra rendelt épületekre, épületrészekre és ezeknek mellékhelyiségeire, továbbá a nyitott helyiségekre (bolt, kávéház, vendéglő, szálloda), végül az üzem céljaira szolgáló, de nem a gyártelephez tartozó, s annak kiegészítő részéül nem tekinthető épületekre sem. Ennek a bekezdésnek rendelkezése alapján adómentes a malom is. A bányaépületek adómentessége a bányatörvény rendelkezései alá nem eső bányák, pl. kő-, opál-, kavics-, agyag-, homokbányák stb. üzemi épületeire is kiterjed. (6) Közraktárak az olyan épületek, amelyek a kereskedelmi törvény (1875 : XXXVII. t.-c.) 434. §-ához képest áruk elhelyezésével és közraktári jegyek kibocsátásával foglalkozó vállalatok céljaira szolgálnak. Ide tartoznak a közvetett adók körében a pénzügyminiszter által engedélyezett szabad közraktárak is. Közraktári jegyek kibocsátásával nem foglalkozó intézet raktárhelyisége nem minősíthető közraktárnak, s így az ilyen raktárhelyiséget az adómentesség rendszerint nem illeti meg. (7) Aruknak és terményeknek elhelyezésével, megőrzésével, kezelésével és továbbszállításával foglalkozó raktárház, amely ezt az üzemet nagyobb méretekben folytatja, — habár közraktárjegyek kibocsátásával nem foglalkozik, és így közraktárnak nem is minősíthető — nem esik házadó alá akkor, ha üzemét gépek és emelőrudak segélyével folytatja, s így gyárhoz hasonló ipartelepnek minősíthető. (8) Gyáraknak és a gyárakhoz hasonló ipartelepeknek — a házadómentesség szempontjából — általában az olyan ipartelepek tekintendők, amelyeken — rendszerint zárt helyiségekben — gépek vagy készülékek segítségével, és tömeges gyártásra alkalmas munkamegosztással iparcikkeket állítanak elő, és rendszerint nem csupán megrendelésre, hanem