Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 6. A m. kir. minisztérium 1926. évi 1.410. M. E. számú rendelete, a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról.

6. 1.410/1926. M. E. sz. 2!) tett hatályos jogcselekményekből eredő követelések az adós ellen nyitott csődben a tömeg tartozásaiként jönnek számba. Az egyességi eljárás nem érinti a bérleti, haszonbérleti és szolgálati viszonyokat, amennyiben azok az egyességi eljárás megindítása után folyamatban maradnak. Az egyességi eljárás nem érinti az 1881 : XVII. t.-c. 65. §-ának 3. pontjában meghatározott követeléseket. Előnyösen kielégítendő követelések. 55. §. Az egyességi eljárásban előnyös kielégítés illeti meg: 1. az egyességi eljárás költségeit, ideértve mindazokat a kiadásokat, amelyek az adós üzletvitelének, gazdálkodásának vagy kenyérkeresete folytatásának ellenőrzésével, és vagyoni állapotának megvizsgálásával járnak; 2. az 1881 : XVII. t-c. 60. §-ának 1—4. pontjában felsorolt követeléseket, úgyszintén azokat a követeléseket, amelyeket más külön jogszabály csőd vagy végrehajtás esetére ezekkel egyenlő, vagy előnyösebb sorrendben kielégítendőknek mond ki; 3. oly személyeknek egy évnél nem régibb időben lejárt tartási követeléseit, akiknek eltartására az adós jogszabálynál fogva köteles (20. §. utolsó bekezdése). Ha adós betéti üzlettel foglalkozó intézet, vagy más ily cég, előnyös kielégítés illeti azokat a hilelezőket, akiknek egy vagy több betéti könyvre elhelyezett tőkéje összesen két millió koronát meg nem halad. 56. §. Előnyös kielégítés illeti meg az egyességi eljárásban az e rendelet értelmében eljárásra hivatott hitelvédő egyleteken felül a kereskedelemügyi miniszter által az igazságügy miniszterrel egyetértve a budapesti ( kereskedelmi és iparkamara előterjesztése alapján kijelölt hitelezői védőegyleteket, bíróságon kívül kötött magáriegyesség létrehozása, bírói kényszer egyességnek előkészítése, az adós vagyonának felderítése vagy biztosítása, végül az adós üzletvitelének, gazdálkodásának vagy kenyérkeresete folytatásának ellenőrzése és vagyoni állapotának megvizsgálása körül valamennyi hitelező érdekében kifejtett célirányos tevékenységükkel kapcsolatban felmerült költségeik tekintetében. Az említett kijelölést, valamint esetleges visszavonását a hivatalos lapban közzé kell tenni. Az előbbi bekezdés alá eső költség tekintetében támasztott követelés tárgyában a bíró dönt ; határozatát az OHE-nek, az illető védőegyletnek, az adósnak, továbbá — amennyiben kirendeltetett — az ellenőrző biztosnak vagy az ellenőrző bizottság tagjának kézbesíteni kell, s ők a határozat ellen előterjesztéssel élhetnek. Az előbbi bekezdésben említett költség összegét — ideértve az egyeztető szerv által esetleg igénybe vett vagyonellenőrzőnek és szakértőnek a díját is — a bíró állapítja meg ; e megállapításban a hitelezők követelésének kielégítésére tényleg rendelkezésre álló