Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 6. A m. kir. minisztérium 1926. évi 1.410. M. E. számú rendelete, a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról.

30 6. 1.410/1926. M. E. sz. tiszta vagyoni fedezetet kell alapul venni, még pedig egyesség létrejötte esetében akként, hogy 600,000.000 koronáig 4 százalék, 600,000.000 - 2.000,000.000 koronáig 3 százalék, 2.000,000.000-5.000,000.000 koronáig 2 százalék, 5.000,000.000 koronán felül 1 százalék jár. Ha egyesség létre nem jött, a költség a tiszta vagyoni fedezet 1 százaléka ; kivételesen azonban az egyeztető szerv által teljesített munka nagy terjedelméhez vagy jelentőségéhez mérten a bíró a költség összegét az előbbi bekezdésben felsorolt tételek szerint számított összeg feléig felemelheti. Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a költségnek az előző bekezdésekben megszabott mértékét a szükséghez képest rendelettel megváltoztathassa. Nem pénzbeli vagy határozatlan összegű követelés. 57. §. Oly követelést, amely nem pénznek, vagy nem valamely egyedileg meg nem határozott olyan dolognak szolgáltatására irányul, amelyet könnyen meg lehet szerezni, vagy végül oly követelést, amely összeg szerint határozatlan, az eljárás megindításakor volt pénz értéke szerint kell érvényesíteni. Kezes és egyetemleges adóstárs visszkereseti követelése. 58. §. Kezes és egyetemleges adóstárs — beleértve a váltókötelezettet is \— az egyességi eljárásban a részéről az eljárás megindítása előtt vagy után teljesített fizetések megfelelő hányadának megtérítését követelheti annyiban, amennyiben őt az adóssal szemben visszkereseti jog illeti. Oly fizetés tekintetében, amelyre feleiőssége alapján esetleg a jövőben'lenne kötelezve, követeléiét az egyességi eljárás során bejelentheti arra az esetre, ha a hitelező a követelést az eljárás során nem érvényesítené. Az eljárás megindítása után az első bekezdésben említett személy a követelést beválthatja. A beváltó a szavazati jog tekintetében a hitelező helyébe lép. Járadék, Visszkereseti követelés előnyös kielégítése. 59. §. A főkövetelést megillető előnyös kielégítés joga kiterjed a főkövetelésnek az eljárás megindításáig keletkezett járulókaira. Ha az adós helyett kifizetett tartozásért a fizető javára visszkereseti követelés keletkezik, a kifizetett követelést megillető előnyös kielégítés joga a visszkereseti követelésre is kiterjed. % Beszámítás. 60. §. Oly követelést, amellyel szemben az adósnak az egyességi eljárás megindításakor beszámítható viszontkövetelése volt, az egyességi eljárás a beszámítható összeg erejéig nem érint.