Rendeletek tára, 1917

Rendeletek - 682. A m. kir. belügyminiszter 1917. évi 151.041. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez a nyilvántartott cigányokkal való eljárásról.

2524 682. 151.041/1917. B. M, sz. ismeretlen, s ott egész életén át alig, vagy egyáltalán nem fordult meg. A rendes lakóhelyre avagy az illetőségre vonatkozó megkeresésekre a választ sor önki vül kell megadni. II. Folytatólagos nyilvántartásba vétel. Sók esetben megállapítható volt, hogy kóbor cigány ok, illetőleg kóborcigány-családok egyáltalán nem lettek és most sincsenek nyilvántartásba véve. Ezek valamely módon elkerülték a múlt év június hó 5. és 15-ike között végrehajtott általános előállítás alkalmával a nyilvántartásba való vételt. Ugyancsak megállapítottam, hogy a nyilvántartásba vett cigányok közül igen sokan engedély nélkül elhagyják kijelölt tartózkodási helyüket és előző szokásos kóbor éle tűket folytatják. A nyilvántartott cigányok a 15.000/1916. B. M. eln. rendelet 13. §-a értelmében a tartózkodási helyül kijelölt község határát engedély nélkül el nem hagyhatják, s ha ezt mégis megteszik, a hatóság köteles őket haladék nélkül visszavitetni. Ha pedig a tartózkodási helyül kijelölt község nem volna kipuhatolható, őket újra nyilvántartásba kell venni. Ezt az eljárást állandóan, illetőleg minden egyes esetben következetesen kell alkalmazni. Amennyiben pedig valamely nyilvántartott cigány a hatósági intézkedéseknek megátalkodottan ellenszegülne, avagy szökési kisérleteit megismételné, vele szemben alkalmazandó a rendelet 13. §-ában előirt eljárás. Azokkal a cigányokkal szemben, akik az előállitásukra a múlt év folyamán megállapított határidő (június hó 5 — 15.) után akár egyenkint, akár csoportosan jutnak a hatóságok vagy közbiztonsági közegek kezére, és akikről kiderül, hogy nyilvántartásba vételük még nem' történt meg, — a rendelet 8-ik §-a értelmében a 2—7. szakaszok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. » Ebből folyik, hogy a kóbor cigány ok előállítása és velük szemben az előirt megfelelő eljárás a hatóságnak állandó és meg nem szűnő kötelessége. Teljesen téves és elhibázott tehát az a felfogás, amely az ilyen előállítást és ennek alapján az eljárást csak a múlt év június hó 5—15-ike közötti időre korlátozottnak véli, .