Rendeletek tára, 1917

Rendeletek - 379. Az Országos Közélelmezési Hivatal Elnökének 1917. évi 39.000. számú rendelete, a tehén- és juhtejből készült sajt forgalomba hozatalának szabályozásáról és legmagasabb árának megállapításáról.

1460 379. 39.000/1917. 0. K. H. E. sz. legmagasabb ára a termelő (gyáros) és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint 7 K 60 f.. a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint • '. . . . 8 » 60 » 3. Másodrendű liptói-, székely- stb. túró, juhtej és tehéntej, illetőleg juhtúró és tehéntúró keverékéből készült sajt, amelynek zsirtalma , száraz anyagban legalább 25°/o, víztartalma pedig legfeljebb 60°/o, ennek legmagasabb ára a termelő (gyáros) és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint •« 6 » 80 » a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint 7 » 80 » 4. Soványtúró, kevert sajtféleség, amelynek zsírtartalma száraz anyagban legalább 12°/o, víztartalma legfeljebb 60°/o, ennek legmagasabb ára a termelő (gyáros) és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint ..... 3 » 50 » a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint . .# . 4 » 50 »• IV. A III. pontban felsorolt sajtféleségek a forgalomban egymástól szabatosan megkülönböztetendok, s minőségük jelzésére a következő szavak föltétlenül alkalmazandók: a III. I. pontban foglalt sajféleség megjelölésénél a »juh« szó, a III. 2. pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél az »elsőrendű« szó, a III. 3. pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél a »másodrendű« szó, a III. 4. pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél a »sovány« szó. • Ezen szavak kizárólag csakis az illető sajtminőség megnevezésére használhatók fel, amelyeken kivül kjteendo még a gyáros neve és telephelye, a »túró« szó és a származást hely megjelölésére szolgáló jelző, a »liptói« és »székely« elnevezés azonban csak az alábbi területi korlátozás figyelembevételével. A »liptói túró« elnevezés csakis azon sajtféleségekre alkalmazható, amelyek Abauj-Torna, Árva, Bereg, Gömör és Kis-Hont

r Liptó, Máramaros, Nógrád, Nyitra, Sáros, Szepes, Trencsén, Turócz, Ugocsa, Ung, Zemplén és Zólyom vármegyék területén lévő termelőhelyekről származnak, a »székelyturo« elnevezés pedig csakis azon