Rendeletek tára, 1916
Rendeletek - 662. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 144.000. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadi nyereségadóról szóló 1916 : XXIX. t.-c. rendelkezéseinek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tekintetében való végrehajtása, valamint e vállalatok 1917. évi kereseti - #adójának, illetőleg bányaadójának és az 1914., 1915.,1916. évi hadi nyereségadójának kivetése tárgyában.
26?Ö 6Ö2. 144.0Ö0/1916. P. Ü. M. S2. ama részre nézve pedig, amely több, megállapitandó a részvények (üzletrészek) beszerzési árának 6%-a, mint átlagbevétel. Az így nyert két összeg együttesen adja az összes részvények (üzletrészek) átlagbevételét, amely azután összehasonlítandó a hadi üzleti év mérlegében elszámolt bevétel összegével, s az esetleg mutatkozó különbözet az a bevételi többlet, amely a hadi üzleti év nyereségéből levonható. A jelen 5, pontban foglaltak szerinti levonásnak azonban csak akkor helye, ha a vállalat a bevételi többlet kiszámításához szükséges valamennyi adatot már a hadi nyereségadó vallomásában, illetőleg az ahhoz csatolt kimutatásokban, vagy legkésőbb az adókiszámitási javaslat elkészitése előtt hitelt érdemlő alakban rendelkezésre bocsátja. Példák : I. Valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat az 1909—1913. években nem bir idegen részvénnyel, csupán az első hadi üzleti év, 1.914. év mérlegében szerepel először egy másik — szintén hadi nyereségadó alá eső — vállalat által kibocsátott részvény közül 1.000 darab 100.000 K bevétellel, amely részvények 900 Kás árfolyamon vétettek. A részvények beszerzési ára (900 X 1.000 =) 900.000 K, ennek 6%-os kamatozása 54.000 K, amely átlagbevételnek tekintendő. Ennek összege összehasonlítva a mérlegben elszámolt 100.000 K bevétellel, mutatkozik (100.000— 54.000 =) 46.000 K bevételi többlet, mely az 1914. évi nyereségből levonandó. II. A nyilvános számadásra kötelezett vállalat adatai szerint egy más — szintén hadi nyereségadó alá eső — nyilvános számadásra kötelezett, vállalat által kibocsátott és tárcájában levő részvény után elszámoltatott : 1909, évben 600 drb részvény után 18.000 K jövedelem (á 30 K 50.000 K „ (á 50 K 48.000 K „ (á 40 K|! 40.000 K „ (á 40 K 25.000 K „ (á 50 K 100.000 K „ (á 100 K Feltéve, hogy az adózó vállalatnak az összes nyereségek számba vétele mellett a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb két éve az 1911. és 1913. év volt, ennek a két évnek kiküszöbölése 1910. 5» 1.000 »» »> ) 19U. »' 1.200 >> >> S 1912. >) 1.000 5» Í5 5 1913. 3J 500 )» >» J 1914. 9) 1.000 >> " » M