Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 662. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 144.000. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadi nyereségadóról szóló 1916 : XXIX. t.-c. rendelkezéseinek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tekintetében való végrehajtása, valamint e vállalatok 1917. évi kereseti - #adójának, illetőleg bányaadójának és az 1914., 1915.,1916. évi hadi nyereségadójának kivetése tárgyában.

662. 144.000/1916. P. Ü. M. sz. 2671 után figyelembe jön az 1909., 19X0. és 1912. év, mint átlagév. Az 1914. hadi üzleti évben a részvények száma ugyanannyi, mint 1912. évben, vagyis az utolsó számba ]öv6 átlagévben. A kiszámitás a következő : Egy darab részvén^ után fizettetett a három átlagévben : 1909-ben 30 K, 1910-ben 50 K,, 1912-ben 40 K, ennek átlaga (30 + 50 + 40 — 120 : 3 ==) 40 K. Ez beszorzandó az 1914. évi mérlegben szereplő bevételnek megfelelő részvények számával (40 X 1.000 =) 40.000 K, amely eredmény az átlagbevétel. Ez az összeg Összehasonlít.

va azi 1914. évi mérlegben elszámolt 100.000 K bevétellel, mutatkozik (100.000 - 40.000 =) 60.000 K bevételi többlet, amely az 1,914. évi nyereségből levonható. III. A nyilvános számadásra kötelezett vállalat adatai szerint egy más — szintén hadi nyereségadó alá eső — nyilvános számadásra kötelezett vállalat által kibocsátott és tárcájában levő részvény után elszámoltatott : 1909. évben 600 drb részvény után 18.000 K jövedelem (á 30 K| 1910. „ 1.000 1911. „ 1.200 1912. „ 1.000 1913. „ 500 1914. „ 2.000 50.000 K (á 50 K 48.000 K (á 40 K VU 'S 40.000 K (á 40K m 25.000 K (á 50 K 00.000 K (álOOK Az átlagszámításnál a II. alattiak szerint figyelembe jön az 1909., 1910. és 1912. év, mint átlagév. Az 1914. hadi üzleti évben birt 2.000 darab részvény közül 1.000 darab ugyanannyi, mint 1912. évben, az utolsó számbajövő átlagévben, 1.000 darab pedig több, vagyis olyan részvény, amely a hadi üzleti évben szereztetett. A kiszámitás a következő : Először kiszámítandó az 1000 db régi részvény átlagbevétele. Egy darab részvény után fizettetett a három átlagévben : 1909-ben 30 K, 1910-ben 50 K, 1912-ben 40 K, ennek átlaga (30 -4- 50 + 40 =^ 120 : 3 .=) 40 K. Ez beszorzandó az 1914. évi mérlegben szereplő részvények közül a régieknek tekintendők számával (40 X 1.000 =)^40.000 K. Ez lesz a régi 1.000 drb részvény átlagbevétele. Másodszor kiszámítandó az 1.000 drb új részvény átlagbevétele.