Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 662. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 144.000. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadi nyereségadóról szóló 1916 : XXIX. t.-c. rendelkezéseinek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tekintetében való végrehajtása, valamint e vállalatok 1917. évi kereseti - #adójának, illetőleg bányaadójának és az 1914., 1915.,1916. évi hadi nyereségadójának kivetése tárgyában.

062. ,144.000/1916. P. Ü. M. sc. 2609 alatt lettek megszerezve, akkor bevételi többlet gyanánt azt az összeget kell venni, amely a részvények (üzletrészek) beszerzési árának 6%-os kamatozását meghaladja. b) Ha a részvények (üzletrészek) egészen vagy részben a háború előtti időben szereztettek, különbség teendő a szerint, amint a részvények (üzletrészek) száma az illető hadi üzleti évben ugyanannyi vagy kevesebb, vagy több, mint amennyi a háborút megelőző és az átlagos nyereség kiszámításánál számbajövő utolsó üzleti évben a vallomást adó vállalat tulajdonában volt. aa) Abban az esetben, ha a részvények (üzletrészek) száma ugyanannyi vagy kevesebb, vagyis a részvények (üzletrészek) mind a háború előtt szereztettek, megállapitandó, hogy az átlagos nyereség kiszámításánál számbajövő években egy-egy ilyen részvény (üzletrész) után mennyi osztalék fizettetett, azután ezen osztalékokból kiszámítandó az osztalékátlag, ennek összege beszorzandó az illető hadi üzleti évben birt részvények (üzletrészek) ama számával, amennyi részvény (üzletrész) jövedelme az illető hadi üzleti év mérlegében el van számolva. A szorzás útján nyert összeg az az átlagbevétel, amely azután összehasonlítandó a hadi üzleti év mórlegében elszámolt bevétel összegével, s az esetleg mutatkozó különbözet a bevételi többlet, amely a hadi üzleti év nyereségéből levonható. Ha a részvények (üzletrészek) névértéke időközben változott volna,akkora fentiek szerinti szorzási művelet elvégzése előtt a fentiek szerinti osztalékátlag olyan arányban emelendő vagy csökkentendő, amint a részvények (üzletrészek) névértéke emelkedett vagy csökkent; s az így helyesbített osztalékátlaggal végzendő el a szorzási művelet. Hasonló az eljárás, ha a részvényekre (üzletrészekre) befizetett összeg változott. bb) Abban az esetben, ha a részvények (üzletrészek) száma több, vagyis a részvények (üzletrészek) egy része a hadi üzleti évben, egy része pedig a háború előtt szereztetett, akkor a nyereségtöbbletet külön kell megállapítani a részvények (üzletrészek) ama része után, amely ugyanannyi, és külön ama része után, amely több, mint amennyi az átlagos nyereség kiszámításánál számbajÖvő utolsó üzleti évben volt. Ama részre nézve, amely ugyanannyi, az átlagbevételt az előbbeni au) pontban ismertetett eljárás szerint kell kiszámítani,