Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 662. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 144.000. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadi nyereségadóról szóló 1916 : XXIX. t.-c. rendelkezéseinek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tekintetében való végrehajtása, valamint e vállalatok 1917. évi kereseti - #adójának, illetőleg bányaadójának és az 1914., 1915.,1916. évi hadi nyereségadójának kivetése tárgyában.

266S 662. 144.000/1916. P. Ü. M. s2. ható az a bevételi többlet, amellyel a vállalatnak a hadi üzleti években e részvényekből (üzletrészekből) befolyt bevétele meghaladja azt az összeget, amelyet a vállalat a háborút megelőző és az átlagos nyereség kiszámításánál számba jövő üzleti években átlagos bevételképen elért. Megjegyezi étik, hogy nem tekinthetők a vállalat tulajdonában levőknek a nála letétbe helyezett, a biztositékul kapott, továbbá a tőzsdei zálog-(lombard) ügyleteknek, valamint a halasztóügyleteknek (kosztüzletnek) tárgyát alkotó részvények (üzletrészek), utóbbi esetben mindaddig, mig a halasztóügylet tárgyát képező részvény (üzletrész) a vállalat tulajdonává nem válik. Az emiitett ügyletek tárgyát alkotó részvények (üzletrészek) tehát annak tulajdonában levőknek tekintendők, aki azokat letétbe helyezte, biztositókul adta, zálogba tette, illetőleg kosztba adta. A bevételi többlet mikénti kiszámításánál a következők tartandók szem előtt. Az összes részvények (üzletrészek) ama mennyisége tekintendő az illető hadi üzleti évre a vallomást adó vállalat tulajdonában levőnek, amely'részvény- (üzletrész-) mennyiség utáni jövedelem a vallomást adó vállalatnak az illető hadi üzleti évről készitett mérlegében el van számolva. Annak a megi, élésénél pedig, hogy az idegen vállalatnak összesen hány részvénye (üsle; része) volt, s hogy ehhez képest a vallomást adó vállalat tulajdonában az összes részvények (üzletrészek) közül tényleg egyötödnél több van-e, az a körülmény az irányadó, hogy hány részvénye (üzletrésze) volt kibocsátva az idegen vállalatnak azon a napon, amikor az idegen vállalat az illető üzlet évre nézve a részvényei (üzletrészei) után fizetendő osztalék mérvét meghatározta. Ha a vállalat által nyújtott adatokból megállapítható, hogy az idegen vállalat részvényeinek (üzletrészeinek) tényleg több mint egy ötödét birta tulajdonában az illető üzleti évben, és hogy ebben az üzleti évben az idegen vállalat a jelen utasitás 1. §-ának 3. pon ja értelmében szintén hadi nyereségadó alá. tartozik, akkor az előadó a mérlegben elszámolt bevételnek megfelelő részvény- (üzle!rész-) mennyiségután a bevételi többletet a következőképen számítja ki. a) Ha a részvények (üzletrészek) csak a hadi üzleti évek