Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 625. A m. kir. belügyminiszter 1915. évi 128.672./II-d. számú körrendelete valamennyi vármegyei törvényhatósághoz. a vármegyei számadási zárlatok szerkesztéséről és egyéb számviteli rendelkezésekről.

625. 128.672/1915. B. M. s2. 2209 később folytak be, illetőleg mint tőkésítések csak később jegyeztettek be a betétkönyvecskébe s ennek alapján a naplóba: »kamat« vagy »tőkésitett kamat« címén a számadási zárlat »folyó évi előirás« hasábjában, és pedig az előbbi esetben a készpénzkezelésnél, az utóbbi esetben az értékkezelésnél feltétlenül előirandók. Önként értetődik, hogy az előirt kamatokból ' tényleg be nem folyt, illetőleg nem tőkésitett részt a »hátralék« hasáb alatt kel feltüntetni. * . 5. A magánadósok kötvénytartozásainak törlesztéséből befolyó összegeket, a felvett pénzintézeti betéteket, úgyszintén az értékpapírok eladásából (beváltásából) befolyt összegeket a megfelelő értékkiadással szemben a készpénzkezelésnél külön-külön tételek alatt kell kimutatni. 6. Törlesztéses (amortizációs; kölcsönöknél a részleteknek kamat- és tőketörlesztési összeg szerint való szétválasztása mellőzendő, de a »jegyzet« hasábban megjelölendő, hogy a kölcsön hány év alatt törlesztendő s a kiadásba tett összeg hányadik törlesztési részletnek felel meg. Az évi zárszámadásban csak a törlesztési (tőke- és kamat-) részletek szerepelhetnek előirás és hátralék gyanánt, a zárszámadásban elszámolt tőketörlesztési részlettel pedig a vagyonleltárban kimutatott kölcsöntőketartozás állagát kell apasztani. A kölcsönnek még fennálló törlesztetlen tőkeállaga a B) mintájú számadási zárlatnál az alap vagyonállásában feltüntetendő ; az A) mintájú számadási zárlatnál (háztartási alapnál) a törlesztetlen tőkeállag a számadási zárlatban (a vagyonállásban helyesen számadási mérlegben) azonban nem, hanem csakis a vagyonleltárban tüntetendő fel. A 47.502/1907. B. M. sz. körrendelet *) 19. §-ában előirt leltári összesítés a számadási zárlattal felterjesztendő. 7. Az értékpapírokat névértékükkel kell bevételezni. Némely pénztár a pénzintézeti betétek kezelésénél oly módon jár el, hogy ha valamely pénzintézeti betétkönyvecskéből egy kiutalt összeget vett fel, nem csak a kiutalt, hanem az illető könyvecskén elhelyezve lévő egész összeget teszi kiadásba, mivel a könyvecskét a kiutalt betét felvétele végett a pénztárból kiadja. A ») Lásd : Magy. Rend. Tára, 1907. évf. 2059. o.