Rendeletek tára, 1915
Rendeletek - 625. A m. kir. belügyminiszter 1915. évi 128.672./II-d. számú körrendelete valamennyi vármegyei törvényhatósághoz. a vármegyei számadási zárlatok szerkesztéséről és egyéb számviteli rendelkezésekről.
2210 ' 625. 128.672/1915. B. M. sz. kiutalt betét felvétele után pedig a felvett összeget készpénzbevételként, a pénzintézetnél bennmaradt betétet értékbevételként számolja el. Minthogy ez a hosszadalmas eljárás az átfutó tételeket ok nélkül szaporítja és azok ellenszámlázása a számvevőségnek is felesleges munkatöbbletet okoz, és mivel a fentvázolt eljárás a. 121.000/1902. B. M. sz. vármegyei pénztári utasitás 1 ) 25. §-ában foglalt rendelkezésekkel is ellenkezik : az a jövőben megszüntetendő és az idézett utasításban előirt eljárás pontosan betartandó. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a kamatok felvételénél is. Abban az esetben pedig, amidőn a kir. adóhivatalnál őrzött pénzintézeti betétkönyvek a tőkésítendő kamatok bejegyezhetése végett az adóhivatal székhelyén kivül levő pénzintézethez küldendők el, a betétkönyvek az illető naplóban a tárgyhasábban kiadásba teendők, a bejegyzés eszközlése után visszaérkező betétkönyvek pedig — hivatkozással a kiadási naplótételre — ugyancsak a tárgyhasábban, a bejegyzett kamatok azonban az értékhasábban bevételezendők. (32.203/1904. P.M. sz. rendelet, P. K. 1904. évi 24. száma.) Önként érthetőleg az e módon a tárgyhasábban kiadásba, illetőleg bevételbe helyezett betétkönyvek a számvevőség részéről könyvelés tárgyát egyáltalán nem képezhetik. 8. Az adott előlegeknél hátralék nem mutatható ki. Ha tehát valamely előirt előleg a számadási év december havának végéig nem vétetik igénybe (pénztári lerovása nem teljesíttetik), az ily hátralékot a számadási évben nem kell kimutatni, hanem az, mint új utalványozás (folyó évi előírás), a következő évre vezetendő át. Mert a tényleg ki nem adott előlegek a zárszámadásban sem mint tartozások, sem mint követelések nem szerepelhetnek. Ugyanezt az eljárást kell követni az adott és felvett kölcsönöknél és a pénzintézeti betéteknél is. 9. Különféle egyéb vagy vegyes bevételek és kiadások címén csak oly csekély Összegek számolhatók el, amelyekre jelentéktelenségüknél fogva külön címet nyitni nem érdemes ; az elszámolást azonban ez esetben a »Jegyzet« hasábban tételenkint kell részletezni. Ha pedig valamely célra nagyobb összegű kiadás teljesíttetik, vagy valamely cimen jelentékeny összeg folyik be, ezekre természetüknek megfelelő elnevezéssel külön címet kell nyitni. 10. A vármegyei háztartásról az 1908. évi január hó 18-án J ) Lásd: Magy. Rend. Tára, 1902. évf., 1029. o.
